Nem szociális a babàm?
Sziasztok! Adott egy kilenc hónapos kisfiú, akit 1. perctől fogva válaszkészen nevelek. Igény szerinti szoptatás, egész nap vele vagyok, éjszakai komfort cici és ringatás. Egy ideje észrevettem, hogy sokkal zárkózottabb mint a többi baba. Az első hónapokban kb. fél éves koráig minden látogatóra visszamosolygott, de egy ideje megváltozott ez. Az idegenekre nem mosolyog, vagyis megválogatja, 10-ből nyolc embert inkább gyanúsan méreget. Most hétvégén voltunk egy nagyobb rendezvényen, ahol több baba volt, nagyjából egykorúak, és ha azokra mosolyogtunk, integettünk nagyon édesen kapcsolatot teremtettek velünk. Az én babám, inkább a sarokban játszott játékokkal. Velünk rettenetesen szociális, ha hazajön párom munkából kacag örömében, ha én is elmegyek boltba borzasztóan örül hogy visszajövök, és a közeli családtagokkal is akiket gyakran lát ugyanígy van. Van pár idegen akinek szintén visszahozza kedvességet, de megválogatja. Ha vagyunk valahol egyébként, 2-3 óra múlva feloldódik, És ha az illető addig kitartóan kezdeményez nála, esetleg többször rámosolyog akkor megnyílik neki és gagyog kacag rá. De tényleg kell idő hogy megnyíljon. Itthon rettenetesen jókat lehet vele játszani pl. a Kukucs játéknál hosszú percekig kacag. Legutóbb átmentem barátnőmhöz ott volt két kislány baba és próbáltak vele játszani, De ő csak végigmérte őket, és inkább rágta a játékokat stb.
Az internet persze rögtön nem a barátom az Autizmus korai jeleit is írta arra ha egy baba nem szociális. Kicsit megijedtem, de akkor talán velünk sem tudna ennyire önfeledten kapcsolatot teremteni meg egy idő után nem nyílna meg másoknak.
Volt már valaki hasonló helyzetben? Köszönöm
Mindenkinek ment a zöld kéz!! Elképesztő hasznosak voltak a válaszok és köszönöm hogy megnyugtattatok! :)
Az bizonytalanított el hogy azt írták az autizmus kapcsán “a tárgyak jobban érdeklik, mint az emberek” ugye írtam hogy vendégségben játszának vele a babák, de inkább tologatja a kocsit stb. És igen a szocializáció h nem mosolyog rájuk annyira. Köszönöm szépen a megnyugtatást!
Teljesen normális. A lányom úgy nagyjából 1,5 éves koráig ilyen kis morci volt. Idegenek között szinte soha nem mosolygott, mindenkit gyanúsan és alaposan végig méregetett. Idegenek többször meg is jegyezték, hogy nagyon komoly ahogy a gyerek nézi őket, szinte zavarban vannak.
2 éves korára mindenkihez bátran odament akihez én is, barátkozik, szinte vonzza a társaságot maga köré, egész nap dumál és mosolyog, okos, vagány kiscsaj lett. Azt ugyan továbbra sem szereti ha ölelgetik, puszilgatják, de újabban már a korosztályából megengedi annak akit régóta ismer.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!