Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Teljesen tanácstalan vagyok....

Teljesen tanácstalan vagyok. A kisbabám jövője mindennél fontosabb. Jól döntöttem?

Figyelt kérdés

Hát én vagyok az elhanyagolt feleség, anyuka. :) Aki egy kérdésre válaszolva írtam le, hogy tönkrement a házasságom. Köszönöm az utolsónak, teljesen igazad van, sajnos az én férjem is ezen apukák táborába tartozik, akik csak akarják a babát, aztán leszarják. :( Már 2 éve nyaggatott, hogy legyen kisbabánk(27 vagyok). Én még vártam volna, mert épp csak el kezdtem dolgozni a fősuli után, még szerettem volna több bért kapni, hogy határozatlan szerződésem legyen, dehát engedtem neki, szerettük egymást nagyon. Beindítottunk egy pizzériát is, gondoltuk, jó lesz, majd alakulunk. Ő rendőr. Mindig kedveskedett, szórakozni jártunk, vacsorázgatni, moziba... Minden megvolt, ami egy boldog házassághoz szükséges, csinosítgattuk, átépítettük a házat, amit vettük. Mikor terhes lettem már kezdődtek a bajok. Kb 4-5 hós lehettem, amikor már kezdett hanyagolni és a haverok nem maradhattak ki egy hétvégén sem. Akkor én már nem kívánkoztam hangos szórakozóhelyekre este, főleg egy reggeltől délután fél 5-ig tartó irodai munka után még este a pizzériába besegíteni és még 11-kor bulizni?! Végül veszélyeztetett terhes is lettem 6 hósan már otthon kellett pihengetnem a picire vigyázni nagyon, így akkor már végképp nem mentem sehova. Még vásárolgatni se nagyon engedett a férjem, mondván pihennem kell. Csak mindig egyedül pihengetni... Sokat sírtam, szomorú voltam, de a babómmal este az ágyikóban mindig beszélgettem, ő meg visszarugdosott. :) Sziveszterkor is bulizott nélkülem én hiába vártam hogy majd hazajön és megölelget éjfélkor nagy pocakkal, bármikor szülhettem volna, az utolsó hónapban voltam. Megszületett a csöppség, apás szülés volt és programozott, mert nyitva voltam már 2 hete, beindították. Az első hónapok fárasztóak voltak neki is nekem is, anyukám sokat segített, nem tudtam menni 2 hónapig, annyira szétrepedtem. Gyönyörű kicsi babócám kiegyensúlyozott, nyugodt, mosolygós baba. Olyan 4-5 hós korára kezdett nagyon elmaradozni, jöttek a viták, nem csinált otthon semmit, csak feküdt, néha babázott, de inkább csavargott. Engem be akart zárni a 4 fal közé a kicsivel. Dolgozott, aztán a pizzi, sok volt neki is, de a pizzibe direkt vettünk fel alkalmazottat, hogy ne kelljen mindig ott lennie. Nyáron folyamatosan bulik voltak, volt hogy csak 2-3 kiscsaj üdítőzött, ő meg nem zárt be csak hajnal 2-kor. Átvert, elment discóba, mindent nyitva hagyott, még a zene is ment, hogy azt higgyem ott van. Nem szeretkeztünk szinte sose, mikoris tudtunk volna, hajnalban, amikor általában pia szagú volt?! Mindenben magamra számíthattam, a baba körül, még fürödni wc-ni is vele tudtam csak, mert egyedül sirdogált mindig. Biztos érezte a feszültséget. Meguntam a hazugságokat, a nemtörödömségét és pár napra hazajöttem a szüleimhez a bébivel. Hagyott elmenni, nem tartott vissza. Végül eljött értünk, egy darabig minta házasság volt, aztán megint elromlott minden. Ő nem akar tenni értünk semmit, nem akar változtatni. Úgy gondolja minden tökéletes. Így hát ismét anyukáméknál vagyunk, már másfél hete és ő 2-3-szor jött át fél órára a lányához....

Mondtam váljunk el, mert ez a kicsinek nem jó, állandó vita, mindig bántjuk egymást. Azt mondta jó.Most itt tartunk.

Mit gondoltok? Próbáltam már rengetegszer beszélni vele, de nem lehet. Többet nem puncsolok, semmibe vesz. Én már sokmindent nyeltem tűrtem, nem könyörgök, ha ő nem áll elém, vége lesz.


2008. dec. 19. 21:44
1 2
 1/18 anonim ***** válasza:
100%

szia, teljesen megértelek s nagyon sajnálm...én is 27 éves vagyok kisfiam 26 hónapos...sztem tényleg nem éri meg folytatni inkább adj még esélyt magadnak boldogságra fiatal vagy biztosan találsz majd mást, aki megbecsül szeret s a piciteket is...sajna pasik később érnek, nekem férjem 33 éves lesz s igazából amikor fiunk született akkor állt készen aőpaságra, nem amikor a lánya született 25 évesen az előző nejétől...na ők is 28 évesen elváltak inkább...

ha úgy érzed h vele nem vagy boldog s esélyt s adtálk már neki, változni nem valszínű h fog akkor hagyd el, persze jól vigyázz nehogy babátok rovására menjen neki ő is szülője az apukája így hagyd h lehető legtökéletesebb kapcsolat legyen majd köztük

2008. dec. 19. 21:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 A kérdező kommentje:

Köszönöm. :)

Csak nehéz meglépni, mert szeretem még... a régi énét, de az már elveszett. :(

2008. dec. 19. 21:54
 3/18 anonim ***** válasza:
100%
előző vagyok...hát ha szereted az más ügy:)de vmiért csak eljöttél tőle s vmi nagyon nyomós ok kell ahoz h vki picibabával eljöjjön ez nem szórakozás...tiéd a döntés meg akik látják mi van nálatok azok adhatnak tanácsot max...én amit leírtál ebből teljesen megértelek s nyilván én se bírnám..eléggé lázadó s nagyszájú vagyok::))
2008. dec. 19. 21:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 anonim ***** válasza:
100%

szia! nagyon nehéz, de ha a babád már most megérzi a vitákat a hangulatot később sem lesz jobb. Ahogy szokták mondani kutyából nem lesz szalonna. Sajnos valószinű a férjed nemigen változik meg. szerencse hogy tudsz anyukádékkal lenni.

27 éves vagy! Előtted az élet! Kisbabával sem akadály találni egy szerető embert aki megbecsül és imád.

Ezt az egészet sajnos csak Te tudod igazán átgondolni, de én a helyedben hagynám az egészet. Kár lenne a még legszebb fiatal éveidet egy ilyen emberre áldozni. Bár a kislány összeköt, biztos vagyok benne hogy megtalálod a boldogságot.

Szoval : én mennék!

2008. dec. 19. 21:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/18 anonim ***** válasza:
100%
Én vagyok az aki az előző kérdésnél megvédtelek. Tettem mindezt azért mert ítélkezni könnyű. Mások problémáit és cselekedeteit elítélni könnyű. A másik helyzetébe beleélni magamat. Ha ez sikerül akkor minent más szemszögből lát az ember. Szóval borzasztóan sajnállak és mivel nem vagy egy elveszett nő, fiatal vagy, szép vagy, tanult vagy. Azt mondom LÉPJ!!! A baba még kicsi nem fog emlékezni ezekre a rossz napokra. Viszont ha így maradtok azzal csak ártanátok a babának is és magatoknak is. Időhúzás lenne szerintem csak. A vége minden képp válás. Ez az ember nem érdemel meg benneteket. Viszont ahogy már korábban is írtam most még van esélyed egy új kapcsolat kialakítására. De minél tovább vársz, annál jobban mérgesedik el a helyzet, és te sem leszel fiatalabb. Tanult intelligens nő vagy, segítenek a szüleid, van családod. Számíthatsz rájuk. Élj a lehetőséggel. És ha időbn léptek talán még a válásotok sem lesz sárdobálós, megalázó. Nekem senkim nincs, mármint felmenőim nincsenek, úgyhogy nagyon szerencsés vagyok hogy rendes szertő férjem van. Neked is lesz, csak akarnod kell. Lépj ki ebből a borzasztó társas magányból. Kívánok mindehezz sok erőt, kitartást és mivel jön a Karácson, békés boldog ünnepeket. Ott a csodálatos kisbabád ő majd segít neked mindenben ha elkeserednél. Én csonka családban nőttem fel, de soha nem éreztem az apám hiányát, mert anyukám mindent megadott nekem érzelmileg is és minden téren. Bízz magadban. Üdv: Timi
2008. dec. 19. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/18 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

nagyon megértelek! jo döntést hoztál! kezd uj életet és a legfontosabb a csöppséged!!! a szüleid segitenek majd és biztossan találsz egy IGAZI társat én szurkolok!

A kislánytol ne tiltsd el de te ne bocsáss meg neki mert sztem nem is vagy/vagytok neki fontosak!

a babának nem jo a feszültség rá gondolj!

2008. dec. 19. 22:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Gondold azt, hogy a régi énje meghalt, nincs többé.


Hidd el, találsz magadnak olyan társat, aki megérdemel.

Anno az én anyukám 24 volt, amikor elvált az apukámtól, akkor én 4 voltam. Nem elsőre (a hülye azt mondta anyunak, hogy válasszon ő vagy én), hanem másodjára megtalálta azt a férfit, aki elfogadott engem és én is őt. Két vér szerinti gyereke van, de mindenhol azt mondja, hogy 3, én vagyok a harmadik.


Ezt csak azért meséltem el, mert nem lehetetlen, hogy egy fiatal anyuka gyerekkel talál magának egy új társat.

2008. dec. 19. 22:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/18 A kérdező kommentje:

Köszönöm nektek csajok. Sajnos én is ezt látom, hogy értelme semmi, de mindig kapaszkodna az ember a megszokottba, a kialakított életébe. Mire meglett mindenünk... és most elölről kezdeni.... ez a nehéz. Igen igyekszek erős lenni, oroszlán vagyok!! :) És a babámat imádom mindennél jobban. Nélküle megőrülnék. Így hogy alig talizok a férjemmel, olyan mintha már nem hiányozna, napról napra elfelejtem. Remélem, próbálok nem rá gondolni, meg a szép dolgokra, csak a rosszakra. Muszáj.

Timi, aranyos vagy én is minden szép jót kívánok nektek, szeressétek egymást. Borzasztó lehet neked is fiatalon és mindenkidet elveszíteni... De a férjed és kicsikéd a jövőd, mint nekem a bébikém. :) (az a Timi vagy, aki avair párásítót vett? mert én meg az Andi, aki válaszoltam neked :)))

Mindenkinek békés boldog karácsonyt kívánok és sok puszi. Szeretem ezt az oldalt és titeket is, olyan jó volt kiírni magamból!!! Megkönnyebbültem komolyan!!

Szép jó éjszakát! Megyek az én csöppemhez, próbálok aludni, már hiányzik. :)

Mégegyszer köszi.....

2008. dec. 19. 22:23
 9/18 A kérdező kommentje:
Jöhetnek még vélemények!!! Várom őket. Nyugodtan írjatok még, hátha láttok valami megoldást....
2008. dec. 19. 22:38
 10/18 anonim ***** válasza:
100%

Szia Andi!


Ezt tök muris. Igen az a Timi vagyok aki a párásítóról érdeklődött. Kicsi a világ és sok a közös bennünk. Én ikrek vagyok és állati makacs. Te is egy stramm csaj vagy. De még annyit írnék neked csak azért hogy megerősítselek a döntésedben, hogy ne csak a mára gondolj. Nálam a szülés hozott ki elég durva dolgokat a szervezetemben. Érdeganat a lépemben, myoma a méhemben és a májam nagyon beteg, de hogy mitől azt még a mai napig sem tudják az orvosok. Hétfőn megyek egy májspecialistához. Szóval három hónapja kezdődtek a problémáim. Annyira beteg lettem, hogy felkelni sem tudtam három hétig. Plusz másra is gyanakodtak az elején ezért a kislányomhoz sem nyúlhattam és itthon is csak szájmaszkban lehettem. Ha nekem akkor nincs a férjem én tuti nem ülnék itt. Táppénzre ment és ellátta a gyerekünket és az egész háztartást. Mosott, főzött és vasalt. Cipelt az orvosokhoz stb... A szülésem is durva volt csakúgy mint neked. Három hónap múlva jöttem nagyjából rendbe. Akkor élhettünk először házaséletet is orvosi engedéllyel. Szóval ebből azt akartam kihozni, hogy olyan társ kell aki a bajban is meletted van, mert a betegség nem válogat. Nem nézi, hogy fiatal vagy vagy idős. És soha ne legyél beteg, de ha mégis akkor számíthatsz a párodra? Szerintem nem. Ezt is mérlegeld amikor döntést hozol. Jó éjt. Üdv: Timi

2008. dec. 19. 22:43
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!