Tényleg rosszul csinálom ezeket a dolgokat?

Először is, nincsen olyan, hogy rossz baba.

Másodszor, azzal, hogy már egy pici nyüsszögésére is azonnal pattansz, csak azt éred el, hogy végül nem tanulja meg a határokat és egy idő után a visszájára fog fordulni az egész, amikor rájön, hogy ezzel téged irányítani tud. Ezután jönnek majd a hisztik, amik csak akkor fognak abbamaradni, ha megkapja azt, amit akar tőled és a határokat akkor már nehezen fogod tudni felállítani.

Az jobb lenne, ha megvárnád, amíg jelzi, hogy éhes, ez egy tény, nincs miről vitatkozni ebben.

Az, hogy tud forogni, de te megfordítod, mert nyűgösködik, na az káros. Egyáltalán nem ösztönző a baba szempontjából, hogy magától mozogjon, mert tudja, hogy te úgyis ott vagy és megfordítod majd.

Nem muszáj azonnal pattanni, ha sír. Figyeld meg a sírását, nagyon sok különböző sírást használnak a babák. Csak arra kell azonnal pattanni, ami valóban valami bajt jelez, pl. fájdalmat, ijedtséget stb. Ha csak valami nem tetszik neki és sírással jelez, az nem az a kategória, ami miatt azonnal fel kell kapnod őt. Nyugodtan csitítsd inkább ilyenkor hanggal, kérdezd meg tőle, hogy mi a gond. Lehet, hogy még nem tud válaszolni, de legalább megtanulja ő is, hogy igenis van különbség baj miatti sírás és akarat miatti sírás között.

Az, hogy akkor nem csinál semmit, ha nem vagy a közelében, igazából bármikor változhat. Nyugodtan alakíts ki neki olyan teret, ahol játékokkal, foglalkoztató dolgokkal kap annyi ingert, ami mozgásra, játékra ösztönzi akár a közelében vagy, akár nem.

Szerintem ha sìr ,akkor rögtön menj. Persze, hogy akkor van jobban el, ha làt tèged, akkor nagyobb biztonsagban èrzi magàt, meg jobb a kedve. Ez ìgy van jòl, ùgy a jò, ha sokat van a közeledben

Viszont ne csinàlj meg sose olyat helyette, amit màr tud. (Keves kivetellel, pl ha nagyobb koràban kiborulàs szelen van, vagy fàradt nagyon stb)

Evvel elveszed a kedvèt a pròbàlkozastòl, gyakorlastòl.

A babák, ahogy egyébként mi felnőttek sem, nem beprogramozott gépként működnek. Lehet, hogy te úgy gondolod, hogy pont most éhes, mert az elmúlt 1 hétben mondjuk pont abban a pillanatban evett, de ez nem állandó dolog, a fejlődés velejárója, hogy tolódnak ide-oda az időpontok is. Azzal, hogy nem a saját igénye alapján táplálod, könnyen túl is etetheted őt. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a baba nem éhes, de mégis adsz neki enni, aztán utána meg ugyanennyit megeszik, amikor megéhezik majd. Mivel a babák alapvetően nem utasítják el az Anyatejet attól függetlenül, hogy éhesek vagy sem, így már ki is alakult a túletetés. Ez komoly egészségügyi kockázatot hordoz magában, amit nem szabad felvállról venni (hasfájás, gyakori bukás, extrém esetben csecsemőkori elhízáz pl. a kockázat).

A másik meg az, hogy nem feltétlenül alakul ki nála rendesen az éhség érzése és tudatosítása, ez pedig a későbbi időkre lehet rossz hatással, főleg akkor jelentkeznek ennek a következményei, amikor már rendes ételt fog enni.

Jó irányvonal lehet az ISZSZ, azaz Igény Szerinti Szoptatás. Erről biztosan hallottál már, de ha nem, olvass utána nyugodtan, vagy a védőnőnél kérdezz rá.