Ki mikor hagyta először h valami 10-20 perces mesét megnézzen a babája?

Korán, de már nem volt baba.

1,5 évesen

A kicsi hamarabb, de hiába nézte a nagy, a kicsi nem annyira tapdt rá hál Isten.

2 évesen már simán

🙈

De èn nem is terveztem abiszinenciát, hanem megtanítom több kevesebb sikerrel a mértékre őket.

( van olyan ismerős, akinél 3 évesen oviba 0 képernyős háttérrel ment a gyerek😶😶)

1.5 évesen kezdte érdekelni.

Olyan meséket "nézett" inkább pakolt és hallgatta amiben értelmesen beszélnek. Nekem fontos volt a beszédfejlődés miatt

"( van olyan ismerős, akinél 3 évesen oviba 0 képernyős háttérrel ment a gyerek😶😶)"

És ez miért baj?

2 éves a lányom és egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor nézett konkrétan mesét. (Ehhez hozzátartpzik, hogy mi sem nagyon nézünk semmit) Egyetlen egy dolog volt, amit a tv-ben nézett többször is, ezt, karácsony környékén:

https://www.youtube.com/watch?v=oGyb9DEo2yM

Ezen kívül semmi. Én nem ültetem le tudatosan mesét nézni, mert van Bogyó és Babóca, Kippkopp, Boribon, Maszat, Pitypang könyvünk, azt olvassuk inkább.

Érdemes Vekerdytől ezt elolvasni: [link]

Máshol is beszél erről, de itt elég jól összeszedték zanzásítva.

(Aki itt a beszédfejlődést írta, hogy azért nézet vele, az nézzen utána, hogy a tv nézés nemhogy elősegíti de késlelteti a beszédfejlődést, de mindenesetre semmit nem tesz hozzá, mert nem élő beszédet hall a gyerek, nem látja a hangképzés mikéntjét, nem ugyanazokat az agyi tevékenységek indulnak be, mint amikor élő személytől hallja ugyanazokat, mivel ott van lehetőség kommunikációra)

Azt se nagyon értem, hogy egy 0-3 éves gyereknek a mai világban miért kikerülhetetlen és mit veszít vele, ha nem néz mesét? Kutatások szerint inkább több negatív hozománya van, mint pozitív. Laikusként ki miért gondolja hasznosnak (azon kívül, hogy nyer vele az ember énidőt - ha csak ennyi, azt is megértem, de esetleg van még más is)? Milyen pozitív dolgot lát a gyerekén a tv nézés következtében?

Félreértés ne essék (bár úgyis tudom, hogy fog), nem ítélek el senkit, ha az ő gyereke néz, attól függetlenül, hogy én nem nézetek vele.

Egyáltalán nem kikerülhetetlen a mai világban. Ha nem kapcsolod be neki, nem nézi, ilyen egyszerű. Ez teljesen független a mai világtól. Tesóméknak két ovisuk van, és ők se képernyőznek egy percet se. Nem tudok róla, hogy bármi hátrányuk lenne belőle. Az enyémek néztek olyan 2 éves koruktól mesét, nekem egyszerűbb volt így.

Inkább olyan 8-10 éves kortól lehet probléma, ha a gyerek teljesen el van tiltva, mert akkor már rengeteg közösségi élményből (csoportos chtatelések, közös videojátékok) kimarad, de előtte max.annyi értelme van, hogy anyuka nyugodtan meg tud addig főzni, vagy be tud tenni egy mosást.

"van olyan ismerős, akinél 3 évesen oviba 0 képernyős háttérrel ment a gyerek😶😶"

Mondjuk, ezt én sem értem, miért baj. Azzal nem értek egyet, hogy 5-6 éveseknek is teljesen tiltólistás a TV, de szerintem semmi nincs azzal, ha oviig nem nézi.

"Azzal nem értek egyet, hogy 5-6 éveseknek is teljesen tiltólistás a TV"

Nálunk nem tiltólistás, de magától eszébe se jut, hogy nézzen bármit is, mi meg nem kapcsolunk neki, így gyakorlatilag nem néz a 6 éves sem. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy eddig hányszor nézett.

Semmi hátrányát nem látom. Előnye, hogy a 3 éves kicsivel se kell "keménykedni", hogy "neked tilos", mert benne se merül fel, hogy kérhetne mesefilmet.

Könyvet kér, diát kér (amit felerészben a tévére vetítünk, onnan olvassuk).

Tökéletesen fejlődik.

Lehet megkövezni, a lányom a körömvágások ellen annyira lázadt már 6-7 hónaposan is, hogy arra az 5-10 percre (attól függően, hogy csak kézen vagy lábon is vágom-e) már akkor bekapcsoltam neki egy rövidke mesét. Magyar népmesék, Bogyó és Babóca, ilyenek. Az a heti 1 alkalom talán nem ártott neki.

Most 20 hónapos, szintén első sorban csak akkor van mese, amikor körmöt vágunk (amúgy nagyon vicces, ha mesét akarna nézni, akkor már kéri az ollót és mutogatja, milyen "nagy" már a körme a kis lábiján :D ), de mivel már bölcsibe jár, én pedig itthonról dolgozom, ezért sajnos van olyan, hogy amikor hazaküldik a bölcsiből enyhén csöpögő nózival, akkor hosszabb időn keresztül nézi a meséket. Igyekszem kerülni ezeket a megoldásokat, de sajnos értekezleteken nem tudok másképp részt venni, ha nem szeretném, hogy azt higgyék éppen élve nyúzom a gyereket itthon hobbiból, szóval olyankor hagyom, hogy akár több részt nézzen egymás után az aktuális meséből (Bogyó és Babócán meg a Magyar Népmeséken kívül szeretjük még a régi klasszikusokat, Kockásfülű nyúl, dr. Bubó - ez neki az állatok miatt érdekes, én meg amúgy is imádtam mindig is :D -, Vízipók-csodapók, ésatöbbi hasonló régi jó kis rajzfilm). Én nem voltam az, aki eleve megrögzötten tiltottam volna a képernyőtől, nálunk amúgy is lehetetlen lett volna, mert a férjem is és én is születése óta folyton a gép előtt ülünk (tévé mondjuk szinte sosincs bekapcsolva, ez tény), nyilván érdekli az, amit mi csinálunk, szóval egyetértek azzal, hogy nem mindig kikerülhető a képernyőzés manapság. De azért igyekszem én is kerülni, és inkább könyveket olvasni vagy aktív játékkal, friss levegőn eltölteni az időt, de azért vannak pillanatok, amikor nem igazán van jobb ötletem a mesenézésnél.

"nálunk amúgy is lehetetlen lett volna, mert a férjem is és én is születése óta folyton a gép előtt ülünk (tévé mondjuk szinte sosincs bekapcsolva, ez tény), nyilván érdekli az, amit mi csinálunk, szóval egyetértek azzal, hogy nem mindig kikerülhető a képernyőzés manapság"

A számítógépen történő munkának semmi köze nincs hogy a gyerek néz-e mesét. Ha számára a számítógépen nincs semmi releváns, érdekfeszítő, figyelemfelkeltő, akkor tök mindegy hogy képernyő, nem fogja érdekelni. Tehát ezen nem gondolom, hogy múlik. Mi is dolgozunk itthonról, a férjem most januárig csak home office-ban volt mióta megszületett a lányunk a covid első hullámában és soha eszébe nem jutott a számítógép, mert mindig mondtuk neki, hogy apa-anya azon dolgozik.

Ha meg tudja, hogy a számítógépen indul a youtube, akkor fogja érdekelni.