Hogyan reagáltok ezekre, anyukák? Hogyan sikerül nektek nyugodtnak maradni?
Az enyémnek is volt egy időszaka ilyen idős korában, amikor direktbe ütött-rúgott, hamar leszokott róla. Valószínűleg azért, mert én reflexből visszacsaptam. Nem vagyok az erőszak híve, én is úgy gondolom, hogy gyereket nem szabadna megütni, de biztos ismered azt az érzést, amikor mondjuk megcsíp egy szúnyog, akkor reflexből lecsapod. Na szegény gyerek is így járt párszor, akkor kapott a legnagyobbat, amikor harapott, mert az fájt nekem a legjobban. Persze után sírt, fantasztikus volt úgy vigasztalni, hogy nekem is égett a karom a harapásától, de szerencsére hamar megtanulta, hogy ez lesz a vége.
Akkor persze lelkiismeretfurdalásom volt, de azóta rájöttem, hogy tulajdonképp nem csináltam semmi rosszat.
Kitartás! Jól csinálod, magyarázd folyamatosan, legyen következménye. Ekkorának ők már többet értenek, mint gondolnád. Én is viszonylag kötődően nevelem a gyerekeket, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek szabályok. Vannak! Nálunk ha ilyen van, azonnal megy a sarokba, ahol gondolkodik. Kezdetben ha ezerszer jött el onnan, ezerszer tettem vissza. Ma már 2 éves múlt, esze ágában sincs eljönni. Mindig elmondom, hogy azért vagy itt, mert... Azért kell itt ülni, mert az, amit csinálsz rossz dolog és nem szabad mert ez másokat bánt, hiszen neki is fáj ha valaki megüti.
De egyébként átérzem. Szívesen átaludnám a másfél éves és 2 éves kor közötti időt. Ezerszer a hasfájást vagy fogzász választom ehelyett. 😅
Őszintén? Baromi sok idő ezt néhány gyereknek megtanítani. Évekig dolgoztam egy családnál. 1,5 éves volt a kisfiú, amikor elkezdett bántani mindenkit, mivel az előző bébiszitter nem szólt rá soha. Majdnem 10 hónapomba telt, mire leszoktattam róla. Nagy türelem kellett hozzá. Ha kellett, akkor naponta 20-30x is elmagyaráztam neki, hogy miért nem jó, amit csinál. Mostanra egy nagyon aranyos, jólvelet gyerek lett belőle. Ő rúgott, csípett, ütött, hajat húzott stb. Szóval nem kímélt senkit. Viszont ezt szerintem tényleg csak normális lelki állapotban lehet megoldani. Talán kéne neked emiatt egy kis kikapcsolódás néha. Úgy jobban bírnád ezt szerintem. Nincsen valaki rokon, ismerős, aki be tudná néha vállalni?
Gyerek lekötésénél pedig a foglalkozások váltak be nekem. Különböző foglalkozásokat csinálok mindig velük (éneklés, olvasás, mozgás, kézügyesség fejlesztése stb). Szóval csak a képzelet szab határt. Nekem a Montessori ötletek jöttek be ezekből.
Ne haragudj, de szerintem ez a felesleges picsogás a legnagyobb baj az egészben. Jaj ne szóljak rá hangosan, jaj csak üngyi-büngyizzek mindig. Hát ebbe tényleg bele lehet hülyülni. Semmi baj nem lesz ha erélyesebben rászólsz. Az oviban is rá fognak szólni, akkor mi lesz, bepisil, mert még sose szólt rá senki? Az élet nem ilyen nyugodt, mint ahogyan te próbálod előadni. És nem azt mondom ezzel, hogy non stop ordítsál vele, csak azt, hogy semmi baja nem lesz ha rászólsz, amikor rosszat csinál.
Az én gyerekem egyébként kb. kétszer próbálta meg, hogy hozzám vágott valamit. Büntetésből betettem a kiságyába 1 percre, azt végigorditotta. Akkor volt másfél éves és megértette, hogy nem kellene ezt csinálni.
Kitartás!
Jól csinálod
Ez màr a dackorszak, nyugi.
Egyébként, amikor már minden eszközöm elveszett én is visszaadtam, nyilván nem ugyanúgy.. és elmondtam, hogy megmutatom miért nem szabad..
Megharaptam picit. Vagy volt hogy meghataptattam saját magàt..
Az orrbavágasra kiabálok akaratlanul..
Van, hogy percekig zsibog.
Kanapén szaladgálás a hidegrázásom… és közben néz hátra. Nem is arra amerre megy..
Baromi nehéz és tuti en is elcseszem sokszor, de örülök ha túléljük az ilyen napokat.
Amikor 1000-edjére mondod el miért is nem szabad valamit.
Még a 3,5 évesnek is.. hiába magyarázom, hogy nem azért nem szabad, mert a fejemből kipattant.
Mondjuk pont hétvégén elmentünk több km-re autóval egy gördeszka/ bicikliparkba, ahova nem nagyon járnak.. biciklizni tanulni…
Nah 30 percet sem voltunk, mert csak a szétszedett elemee akart mászni, hiába mondtam, hogy nem lehet.. megmutattam azt, hogy éles a széle, hogy nem tartja csavar, hogy billeg és törött is.
Elhangzott a “ha mégegyszer, akkor hazamegyünk”
Vigyorogva…
Így a másik gyerek is szívott 30 perc után mentünk haza..
Legközelebb elhiszi, ha azt mondom hazamegyünk.
És ő már a nagy.. van mellette egy 2 éves is💪
Úgyh mély levegő, vedd könnyedebben.. ne görcsölj rá, mert eltart még egy ideig.
Senki nem mondta, hogy mindig nyugodtnak kell lenned
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!