Érdemes tanítani vmilyen formában gyermekünket idegen nyelvre már egészen kicsi korától? Mik a tapasztalatok?

Csak akkor ha két vagy többnyelvű a család,tehát napi szinten,minden élethelyzetben,folyamatosan,anyanyelvként találkozik vele.

Egyéb esetben az így,drága pénzen és sok idő alatt megszerzett előnyt néhány hónap alatt behozzák majd a társai akkor,amikor elkezdenek az iskolában is idegen nyelvet tanulni.

Az első fiamat tanítgattam németre kicsiként. Mondhatnám, hogy semmi értelme sem volt, mert később angolozott és látszólag nem emlékezett semmire sem. A gimiben második nyelvként felvette a németet, szerette is és nulláról (?) indulva simán középfokút tett, pedig eléggé lusta volt tanulni (nyelveket), teljesen reálos a gyerek.

Mindkét gyerek tanult az oviban is játékos angolt és annak sem igazán észleltük a hasznát, de ki tudja.

26 hónapos a kislányunk,első perctől a párom angolul én spanyolul a nagyszülők magyarul beszéltek hozzá :D

nekünk az a tapasztalatunk, hogy megy neki a váltás két nyelv közt , de sokszor pl az angol szót spanyollal helyettesíti, vagy magyarral ...

Én azt hallottam, ha nem anyanyelvi szinten beszélünk hozzájuk, hanem tanítgatni próbáljuk , akkor három éves kor után érdemes csak elkezdeni ....

Valószínűleg tényleg akkor van a legtöbb értelme, ha többnyelvű a család, vagy idegen az ország nyelve ahol élnek.

DE! én is úgy hallottam, hogyha csak ennél kisebb mértékben van lehetőség nyelvet tanulni, és lehet, hogy a gyerek pár év múlva nem is fog emlékezni tudatosan semmire, ám akkor is _megkönnyíti ez a kevés is a későbbiekben a nyelvtanulást_.

A korán elkezdett nyelvtanulás szerintem főleg a _kiejtésben_ játszhat nagy szerepet, mivel ugye minden csecsemő képes bármilyen hangkészletet elsajátítani egy bizonyos korig, a későbbiekben ez viszont már nehézségekbe ütközhet, ha a saját nyelvének hangkészletén kívül nem is hallott soha mást - nagyon nehéz lesz így saját nyelvétől teljesen idegen hangokat elsajátítania.

Megosztanék még egy személyes tapasztalatot is: óvodás koromban nagyon szerettem volna nyelvet tanulni, de nem engedtek, mert akkor is ez a hülye felfogás volt, hogy az ártalmas a gyereknek, végül is már másodikos voltam mire megengedték, hogy nyelvet tanuljak (akkor is németet, pedig angolt szerettem volna, de azt csak harmadiktól lehetett valami különös oknál fogva) - úgy gondolom jó nyelvérzékem van egyébként, könnyen megy a nyelvtanulás, mégis szerintem rengeteg előnytől fosztottak meg visszavonhatatlanul, azzal, hogy akkoriban nem engedtek nyelvet tanulni, amikor szerettem volna.

Szóval szerintem az egyik legfontosabb: nem szabad erőltetni a gyereket, mert akkor még visszájára is elsülhet a dolog és pont megutálja a nyelvet, de ha a gyerek is élvezi a nyelvtanulást, sőt főleg ha _saját maga szeretné_, akkor szerintem semmiképpen nem szabad az útjába állni ebben.

(Bocs a kisregényért, csak igyekeztem minél teljesebb képet átadni.)

Sziasztok

nekem van 1 ismerősöm akit tanitottak kiskorában angolt, és most helyesírásban néha angol szavakat ír, mert pl: a széket chair-nek tanulta. és amikor diktálnak akkor ezt írja, de sokkal sulyosabbakról is hallottam. Ezt nagyon nehéz kijavitani, ezért én semmi képpen sem ajánlom.

Szia!

Iratkozz vele ide hírlevélre!!! Ebben minden van! Minden hétfőn kapsz egy hírlevelet és egy videót amiben pontosan leírnak és megmutatnak mindent a a gyerekek nyelvtanulásáról és a kétnyelvűségről. Hiedelmeket és tévhiteket is kitárgyalnak, magyaráznak illetve bizonyítanak. Nagyon érdekes