Anyukák, miért nem vagytok az apukával összeházasodva?

Bocsánat az offért, de ezt nem tudtam szó nélkül hagyni. Vki azt írta, nincs bizonyíték Isten létezésére. Kb. annyi van, mint hogy van szél. Azt se lehet látni, csak a következményeit. Hogy ingadoznak a fák, felkavarodik az avar, és lobog tőle a hajam. Istent se láttuk még, de az emberek nagy hányada "találkozott" már vele. Ahogy én is. Amikor imádkozom, meghallgat, ha addig nem sikerült egy dolog, utána csodával határos módon sikerül, nem az én erőfeszítéseim miatt. Sokszor érzem, hogy itt van velem és segít nekem. És nekem ez elég. Nekem nincs szükségem arra, hogy valami tudós végre bebizonyítsa, hogy márpedig létezik Isten. Anélkül is tudom. Amúgy meg semmit sem érne a hit. Mivel abban van értelme hinni, ami nem látható.

Amúgy meg talán Newton mondta, hogy minél többet ismer meg a világból, annál biztosabb benne, hogy Isten létezik.

Mi 11 év után házasodtunk össze. A kisfiunk akkor volt 6 hónapos. Már évek óta terveztük, de nem volt rá pénzünk. Én soha sem álmodoztam az esküvőmről, teljesen hidegen hagyott a téma, az egész szervezést az anyósomra bíztam. Még a ruhámat is úgy varrattam, hogy csak annyit kértem, egyszerű legyen.

Nekem igenis a papír volt a fontos, az hogy megkönnyíti az életemet. A következő gyereknél nem kell apaságit csináltatni, könnyebb ügyet intézni. Az elkötelezettség e nélkül is megvolt, hiszen egy gyereknél szorosabb kötelék nem létezik.

Én azt mondom ez magánügy, bár interneten, névtelenül, kellemesebb megosztani :) Ha személyesen, barátként, rokonként, odajönnél és megkérdeznéd, lehetséges h nem örülnék neked, mert az ilyen kérdések általában tele vannak előítélettel.

Én mondjuk terhes vagyok, gondolkozunk az esküvőn, persze nemcsak a baba miatt fogunk házasodni :) Előtte eljegyzett, utána meg megfogant ez a kis ajándék :)

Mi össze vagyunk házasodva - valahogy nekünk meg így volt kerek a világ, hogy megismerkedünk, eljegyzés, házasság, gyerkek... Így is történt- férjemmel együtt alakítottuk így, és nem bánom. Sőt örülök neki, hogy egy ilyen családban nőnek fel a fiaim.

Nem mondom, hogy a házasság csak egy papír, és nem ítélem el azokat sem, akik nem házasodnak. Környezetemben minden 3.pár van csak összeházasodva, de gyerek mindnehol van. :-)

A lakodalmunk egy igazán szép emlék, egy csodálatos nap, és aki nem volt menyasszony fehér ruhában, nem élte át azt a pillanatot, amikor lánykérésnél meglátja őt a jövendőbeli férje, ahogy előlép fehér ruhában a függöny/ajtó mögül.... Lányok, asszonyok- csak annyit, hogy ezt kár kihagyni az életetekből! Legalább olyan györnyörű és felemelő, mint amikor kisbabátok születik! (ez nem rábeszélés akar lenni)

Nem utolsósorban én örülök annak is, hogy az esküvői albumunkat nézegetik a fiaim, és hogy hogy tetszik nekik- szóval van mit mutatni nekik. :-)