Van olyan anyuka aki le tudta tenni a kisbabáját a kiságyba etetés után és el volt magának?
Persze. Ezek az anyukák azok akiknek a gyereke mindent hamarabb csinálj, sőt jobban is.
Jelentem, 9hónapos épp tombol a szeparációs szorongás, úgyhogy mire épp kinőtte azt a kort, hogy annyira pici, hogy rám van szüksége helyette azért akar velem lenni mert fél, hogy egyedül hagyom. Ezt a kiságyba rakom dolgot meg sose értettem. Én csak akkor tettem kiságyba ha aludt de azt is csak este mert mai napig velem tud aludni napközbe meg éjszaka. Nappal magam mellé raktam játszószőnyegre és úgy főztem vagy takarítottam. Ha épp olyan napja volt akkor meg akkor főztem mikor a férjem hazaért és nem takarítottam.
A babád még eszméletlen pici ahhoz, hogy sokat el legyen magában. Esetleg hordozókendőbe magadra kötöd és lesz két szabad kezed de ennyi idős babával és az ágy-kanapé között mozogtam.
Továbbra sem értem miért szül az,aki egy újszülött/csecsemő alapvető szükségleteivel nincs tisztában. 2 hetesen aludjon egyedül, 4 hónaposan zabáljon hurkát,1 évesen meg szaladjon és szavaljon angolul..
Olvassatok szakirodalmat.
Köszönöm a válaszokat!
Lehet van aki félre értette, mintha nem olvastam vagy tudtam volna arról milyen egy kisbaba, mivel sok időt töltöttem a családtagjaim kicsibabájával, de nem eleget, hanem pár óra múlva mikor meguntam akkor szépen vissza adtam az anyukájának.
Amikor gyermekről álmodtam fogalmam sem volt rólla milyen lesz a személyisége, szokásai és ha tudtam volna akkor is bele vágtam volna ha tudom hogy egész nap sírós lesz, mert megérte volna. Itt van és örülök neki, de e mellett más teendőt is szeretnék majd elintézni, mert a születése után mintha minden felborult volna és momentán nem látom hogy valaha máshogy lenne. Erre jönnek a tökéletes anyukák akiknek mindenre van idejük, kiegyensúlyozozzak és meg alig eszek mert a gyerek a kezemben van ha leteszem nem szereti, nem érzi magát biztonságban. Viszont lehet emberek rossz akarattal mondják ezt hogy érezzem nem vagyok elég jó. Itt viszont mindenki őszintén válaszol, mert minden gyerek és szülő más, meg vannak a példák és tapasztalatok ami nekem nincs. Szerintem senki sem születik profi anyaként hanem bele jön.
Kedves 4 hiába nem voltam vele tisztában milyen pontosan a gyerek nevelés vágytam a gyerekre és örülök hogy sikerült a világra hoznom akkor is ha te nem érted.
Próbáld ki a hordozót, szerintem nagy könnyebbséget fog jelenteni. :) Az elején nekem is "kis kenguru" volt a babám, a 3. hét után már zokogtam mellette, hogy csak 3 egybefüggő órát szeretnék, amikor nem nyűgös, ha nem vagyok a közelében. Aztán úgy a 8. hét körül mintha elvágták volna, simán letudtam tenni, simogattam egy picit, elaludt és meg sem nyekkent.
Szóval légy kitartó és próbálkozz, ha van hozzá erőd. Egyszercsak úgymarad. :)
Addig is próbáljátok meg bevonni apukát. Akár feküdjön vele bőrkontaktban, amíg te kicsit "levegőzöl" (nálunk nem jött be, de valakinél működik).
Próbáljatok ki néhány pihenőszéket, hintát is, ezek is bejöhetnek.
A szupermamikra pedig ne hallgass. :) Mindig mindenkinek a gyereke sokkal okosabb, ügyesebb, fejlettebb, magasabb, csodásabb, stb., mint a tiéd és ő maga is sokkal tökéletesebb anya, feleség és háziasszony, mint te.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!