Az első egy évben mikor volt legnehezebb és mikor volt legkönnyebb a babával?

Azthiszem pont hogy egy éves korig nem is volt olyan vészes.Mindenki riogatott,hogy nem fogok aludni,és semmi időm nem lesz semmire..

Az első hetekben csak evett és aludt úgyhogy én is.

Aztán kezdett érdeklődni 2.5-3 hónapos kora körül,na akkor nem tudtam igazán mit kezdhetnék vele.

Hason nem igazán szeretett lenni még,fordulni épp hogy elkezdett,igazán a hangok és grimaszok sem érdekelték.

De ettől függetlenül próbáltam elszórakoztatni,a kettő közt "megkínoztam" és hasra tettem.

Miután rájött hogy az jó neki érdekelni kezdték a tárgyak,így már nyugodtan letehettem a szőnyegre és tele rakhattam játékokkal,így körülötte volt időm téblábolni.

Fél évesen jött a kóstolgatás amit azért is szerettem,mert mint egy konyhamalac eltűntethettem a nem kellő gyümölcsöket.Magamnak még egy almát is lusta vagyok hámozni.

Emellett felült,így már megint volt valami érdekes a minden napokban,tehettem neki magasabbra a dolgokat.

Innentől megint minden olyan kis egyszerű volt.Kóstoltatni mindent,kezdeni áttérni rendes ételre,kúszni-mászni kezdett,tárgyak mellett felállt..

Aztán meglett 1 év 2-3 hónapos és akkor jött a neheze: elindult.

Esés-bukás ha kell ha nem,mindent levett,aztán megtanult mindent kivenni,borítani,mindent bele dobott a felmosóba..

Nehéznek nem nehéz ez sem,csak fárasztó inkább mindig mondani,hogy "csak azt ne" és már meg is van egy katasztrófa.

Azon kívül kis értelmes,még nem beszél,de nagyon ügyesen mutogat és kifejezi magát,válaszol is szinte mindenre amit kérdezek.

Eddig minden szépen ment.

Most lesz 4 éves. Mostanában elég nehéz szintre léptünk 🙄

(Felesel, csúnyán beszél, nem fogad szót) mint egy kamasz 🤦‍♀️🤦‍♀️