Mit csináltatok otthon aznap/másnap, amikor hazajöttetek a babával a kórházból? Hogyan telt ez a 2 nap nektek?

Első gyereknél anyukám várt itthon, ő főzött, mosott, takarított. Másodiknál anyósomék voltak itt, ők végezték a házi munkát, persze párom is segített mindkét esetben. Én gyakorlatilag semmit nem csináltam, pihentem, a gyerekekkel foglalkoztam.

Belázasodtam, ezért csak feküdtem a babával. Szüleim és tesóm jöttek látogatóba, hoztak finom ennivalót, nézték egy kicsit az alvó picit, megvitatták kire miben hasonlít, aztán elmentek. Másnap egy asztalos jött, 1 hónapos késéssel, hogy most összerakja a konyhát. Lányom aludt, evett, semmire nem kelt fel. Én meg egész nap feküdtem, férjem kitakarított az új konyhában, aztán aludt ő is velünk.

A férjem előkészített itthon mindent, rend volt és tisztaság, anyós főzött az első pár napra valót. Nálunk nagy és összetartó a család, közel is lakunk egymáshoz, nem zártam ki senkit. Mármint a férjem részéről. Az én részemet hagyjuk. Udvaron várt anyós, após, sógornők, sógor, az ő gyerekeik. Örültek nekünk, mi is nekik. A kicsik egyből elolvadtak a babától is. Abszolút nem voltak tolakodók, nem maradtak sokáig. Anyóst kértem, hogy nézze meg, jól megy-e a szoptatás, meg segítsen az első fürdetésben, mert a csecsemősök alkalmatlanok és lekezelőek voltak. Onnantól együtt voltunk, a többiek pár percekre ugrottak be. Nekünk így volt jó. Aztán miután a férjem is visszament dolgozni, már simán jártam boltba, láttam el a háztartást is, hamar regenerálódott a császárhegem. Babuka meg jött velem, babakocsiban, aztán kendőben. De én késő tavasszal szültem, taknyos, betegséges időben ez nem így lett volna. Meg még nem volt covid.

Pihentünk :)

Nálunk úgy folytatódott minden, mint előtte. Párom dolgozott, én otthonról dolgoztam picit, elmentem körmöshöz, másnap fodrászhoz, este beültünk valahová.

Miután letettem aludni takarítottam kicsit. Aztán párommal osszebujtunk, én kicsit ramasztam 😂 kielegitettem, nagyon hiányzott már 3 nap után. Aztán ugyanúgy minden mint elotte, csak már a babánkkal. Nem fekudtem, nem csicskaztattam senkit. Mindent tudtunk ketten csinalni. Természetes szülesem volt, fájt ha ültem, jobb volt mozogni, állni.

Én először lezuhanyoztam végre normálisan, megmutattam férjemmek, hogy kell pelenkázni, meg ilyenek, aztán szoptattam, meg örültem, hogy végre otthon vagyunk és tudok kicsit szusszani. A kórház sokkal rosszabb volt. Nem találkoztunk senkivel, férjem elintézett mindent mire hazajöttünk.