Melyik a legnehezebb "időszak" szerintetek?

Szintén a 4 éves kor szerintem.

Az első 2 évben max amiatt volt nehéz, hogy nem tudtam időt szánni magamra. De idővel egyre jobban utol éri magát az ember. Szóval az első időszak szerintem sok esetben az önzőség miatt nehéz. (Két gyerekem van, két különböző típusú gyerekkel)

Az önzőség itt nem szitok szó. Értsetek helyén.

11 hónapos a lányom.

Nálunk az első 3 hónap nyugi volt, evett-aludt.

Aztán jött a fogzás, azt nagyon nehezen viselte, rendeteg sírás volt.

Kb 1 hónapja volt, hogy megfázott, elkaptam én is. Na az pokoli volt. Ordított az orrszívástól, nem tudott aludni, nyugös volt egész nap, én is sz@rul voltam. Szóval idáig nálunk is a fogzás meg a megfázás volt a rossz.

22 hónapos,most mondom azt,hogy nehéz.Eddig könnyű volt vele,mindent viszonylag könnyen átvészeltünk és jól el voltunk,de ahogy egyre inkább önálló kezd kirajzolódni,hogy pont olyan akaratos és önfejű lesz mint én.

Nem mondom,hogy ezt az időszakot nem élvezem,de egyenlőre eléggé feszegeti a türelmem határait sokszor.

Hisztivel próbálkozik,de ha nem vezet sehová szimplán sz*rik rám egy 15-20 percet,duzzog egy kicsit,nagy forma.. :D

Ha azt mondom,hogy jöjjön ide,van hogy elindul a másik irányba vagy félúton elkanyarodik,és mint aki meg se hallja.

Nem azért mert nem hallja,csak megint csak sz*rik rám,mert miért is jönne oda ha épp ő nem azt akarja..😌

Majd lesz ez jobb is,tudtam valahol mindig,hogy nem lesz egy könnyű eset.Imádni való,de nagyon sértődékeny,és alapvetően megbántani is nagyon könnyű a pici lelkét. :D

Egyszer például nem olyan régen nem figyeltem,hogy nekem nyújtja az ételt (mert hát ne csak én etessem őt,az úgy neki nem vicces) és rosszul esett neki,hogy nem fogadtam el,teljesen lekonyult a szája mire oda néztem,majdnem sírt. 😅

Kérdező, minden korszaknak megvannak a maga "leghúzósabb" részei. Nálunk attól is nehéz, hogy amint elmúlik az egyikféle baja, utána szinte azonnal jön a következő...

Nálunk most 14 hónapos, és mindig voltak irgalmatlanul kialvatlan időszakaim, amikor épp az volt a legnehezebb. Egy időben művészet volt megetetni, aztán pelenkázni...kész cirkusz az egész... átállás az egy alvásra szintén...

De a kialvatlan időszakok (szinte végig az volt ez a 14 hónap kis megszakításokkal :D) mellett nekem is a betegsége volt az eddigi legnehezebb. Együtt érzek veled! Szinte ugyanaz, mint, amit írtál! 14 hósan először beteg, köhögés, orrfolyás, mandulagyulladás... Ugyanaz, mint nálatok...szegény nem érti, mi történik vele, nem tudja, hogy segíteni akarunk... gyógyszer bevétel, orrspré, orrszívás kész cirkusz és üvöltözés... ez ment 2 hétig minden áldott nap... nappali alvás alig, éjszaka 6-7 ébredés legalább. Ja és mindezt úgy, hogy én is beteg voltam... nekem 2-3 kritikus napon volt, mikor nagyon ledőltem a lábamról... akkor éjjel is 30 percenként ébresztett... na az volt az az érzés, hogy ha most nem döglök meg, akkor már soha...

Kitartást, remélem, hamarosan túl lesztek rajta! Egy ilyen kicsi gyereknél sokkal rosszabb, ha beteg, mert alapvető dolgokban nem közreműködő még, életkorából adódóan... Embert próbáló napok és hetek, szó szerint.