Nem tudok türelmes lenni a kisbabámmal, szerintetek hogy változtassak ezen?

Senki sem mondja, hogy egy anyának nem lehetnek rossz érzései és rossz tulajdonságai. Néha elszakad a cérna, mert nem könnyű. Nem vagyunk gépek. Neki te vagy így is a legjobb, hidd el, téged jobban zavar ez.

A sport és a jóga sokat segít, és az is, ha a párod leveszi rólad a terhet néha, és elmész kiruccanni barátnőkkel.

Vizsgáld meg magadban az érzést és próbáld megtalálni a forrását, az sokat segít, ha tisztázod magadban, hogy mi okozza konkrétan a feszültségedet.

Kimerültség? Felkészületlenség? Szülés utáni depresszió?

Hány éves a gyereked? Mit csinál, ami kiváltja belőled az érzést? Első baba vagy többedik? Van segítséged vagy egyedül vagy hagyva mindenben, még az érzéseidet sem tudod megvitatni férjeddel, anyukáddal, akárkivel? Otthon, a családban a légkör nyugodt amúgy, vagy pároddal is van köztetek feszültség?

Próbáld meg összeszedni ezekre a kérdésekre magadban a választ és mérlegelj ez alapján, ha kell, kérj segítséget egy szakembertől. Ha van olyan a környezetedben, aki tud segíteni, akkor kérd meg, hogy néha, pl. kéthetente egyszer vigyázzon néhány órára a babára és addig te csak saját magaddal foglalkozz, menj el valahova, relaxálj, vagy csinálj akármit, ami feltölt és lenyugtat.

A másik pedig az, hogy nincsen olyan, hogy "jó anya", amit az egyik jónak gondol, azt a másik rossznak és fordítva. Ezen ne stresszeld magadat, mert lehet, hogy pont emiatt feszülsz be. Ne állíts magad elé felesleges magas akadályokat azzal, hogy önmagadat frusztrálod azon, hogy vajon jól csinálod-e a dolgokat vagy sem. Hidd el, ezzel csak azt éred el, hogy még stresszesebb leszel és végül annyira befeszülsz, hogy emiatt leszel türelmetlen a babáddal.

Mennyi idős a kicsi?

Azt írtad baba, vagyis lehet h még nem alszik rendesen ezért te se, de a házimunkának haladnia kell, főzni valakinek kell, a baba meg ordít a semmire.

Ha ez megterhelő az teljesen normális. Lehet h érdemes lenne visszavenni a hajtásból.

Apa vasalja ki a saját pólóit, rendeljetek menüt főzés helyett, alap takarításon kívül nem muszáj patentül suvickolni a házat (apa is vállaljon több dolgot), és máris szabadul fel időd, amiben esetleg tudsz aludni/pihenni a babával.

1 hónaposan még nagyon kicsi.

Ma már a szakértők beszélnek un. negyedik trimeszterről, ahol a babának még az anyaméhben kellene lennie (de hát ugye muszáj megszülni, különben túl nagy lenne a születéshez).

Az igénye a babának, hogy ugyanúgy hozzád tartozzon, ahogy a méhedben, azt mondják teljesen természetes és normális. És ha így állunk hozzá, akkor máris könnyebb lesz elkerülnia sok sírást.

Azt mondják, hogy az első 2-3 hónapban a baba legyen non-stop a mamáján vagy az apukáján hordozókendővel, éjszaka pedig aludjanak együtt. A külön alvásra szoktatást olyan 6 hónapra teszik.

Nem tudom, hogy ez mennyire jó hozzáállás, de van egy facebook csoport édesanyáknak, ahol szakértől válaszolnak a kérdésekre, és ott olvastam erről az irányzatról. (én ezt fogom szerintem majd követni ha megszületik a babám)

Édedanyák ❤ (Szakértői csoport)

A keresőben lehet találni olyan kérdéseket, amik pont ugyanazok, mint a tiéd és te is tudsz kérdezni!

Hogy vagy kedves kérdező?

Szerintem is fontold meg az együttalvást. Mi babaöbölt használtunk 6 hós koráig, aztán azt kinőtte és atköltöztem vele nagy matracra mert sokat ébred még most is (10 hónapos).

Sokszor nekem is kevés a türelem, de biztos a kialvatlansag is teszi. Igyekszem és te is biztos! Csak próbáld elfogadni, hogy most ez van, tudom nehéz, nekem is az. De ez is elmúlik! Kitártas. Ha szeretnél beszelgetni, írj nyugodtan privátba!