Gyerekeitek mikortól tanultak meg szépen bánni az állatokkal?
Van egy cicánk, aki most a 11 hónapos kislányom osztatlan figyelmét élvezi. Türelmes macska, nagyon jól tűri, de azért neki is vannak határai. Én igyekszem mindig ott lenni velük, amikor a lányom "játszik" vele és ha nagyon kezd túlzásba esni, akkor elviszem onnan (aztán folyamatosan küzdök vele, hogy ne menjen vissza terrorizálni szerencsétlent), de azért vannak határaim, és minthogy mindketten elég fürgék, bármikor előfordulhat olyan eset, hogy az egyik pillanatban még a lakás két külön pontján voltak, a másikban meg a gyerek már szegény cica farkát rángatja. Nem játszik vele valami finoman, ütögeti, farkát húzza teljes erővel, tépi a szőrét (és megkóstolja, ez is wtf), folyton piszkálná. Amúgy a macska nagyon okos, ha már nagyon felbosszantja, akkor is inkább az én bokámat harapja meg dühében, a gyereknek max ilyen jelzésértékű, visszahúzott körmű pofonkákat ad, aminek én örülök, de a lányomnak ez csak valami puha csikizésként esik le, aztán azt pont nem tanulja meg, hogy ez a macska részéről figyelmeztetés volt.
Szerintem jó dolog, hogy macskával együtt fog felnőni a lányom, én ezt mindig is fontosnak tartottam, meg számítottam is rá, hogy ez ilyen lesz, csak érdekel, hogy kb mikorra tanulja meg egy átlagos gyerek, hogy ne bántsa a macskát? Meg úgy általában az állatokkal finoman bánjon.
A 6 éves fiam már nagyon szépen elvan a cicával. Most tart ott a finommotorikája, hogy mindig finoman simogatja a cicát. A szociális képességei most tartanak ott, hogy elfogadja a macska szabad akaratát.
A 4 éves kislány általában finoman bánik a cicával, de van, amikor durva. Ő még nem tudja elfogadni, hogy a macska nem akar párna lenni.
A macskakaja kóstoláson mind a ketten túlvannak, mind a ketten kaptak már karommal macskapofont. Mondjuk nem mintha használt volna.
A lányom a durvább az állatokkal (főleg a kissebbekkel) a teknőst pörgeti a hátán, és meg is harapja (a gyerek a tekit, nem fordítva), a kutyával már nagyon szépen bánik, de néha még dobol rajta
A fiam igazi vadember, de a simizést előbb megtanulta mint a kislány. Ő kb 10 hós korától már nem csapkodja
1 évesek most.
A nagyobb lányom pedig soha nem is durvult az állatokkal. Ő is kb 10 hós korától simogatta nem ütögette már őket
Én is mindig ott ülök mellettük és mutatom, hogy csak simizni szabad, az én kezemmel, az ő kezével, amikor durvulni kezdene, egyből elveszem az ő kezét és magyarázom, hogy ez fáj a cicának már a kezdetek óta (nagyjából 4-5 hónaposan kezdte érdekelni a macska). Egyelőre nem sok sikerrel :D Hiába mondom, hogy fáj a cicának, ha ő azt se tudja, mit jelent a "fáj". A "nem szabad" már ismert fogalom, de szerintem az ő fejében ez a "csináld csak nyugodtan" jelentéssel bír, vagy legalábbis nem tiltásként értelmezi :D
De ezek szerint akkor még van pár év, mire ebben érdemes reménykednem.
1 évest nem szabad hagyni kicsit durvulni sem. Következetesen tiltani, elzárni kell őket, és csak a felügyeleted alatt, az adott módon szabad engedni a játékot. A macskának lesz egy rossz pillanata, a gyerekednek meg maradandó heg a szemén, és az egész rajtad fog száradni..
Nekünk van macskánk, a gyereket csak akkor engedtem közel, ha azt csinálta, amit mondtam. Ha nem, üvölthetett, nem volt macsek.
4 évesen már remekül kijönnek, soha nem húzta farkát, szőrét, ellenben imádja cipelni a házban a helyes fogással, de a macska ha besokall odacsap vagy kicsit harap. Egy két karmolással gazdagodott a gyerekem, mikor betakarta a macskát, amikor az nem akarta. Láttam, szóltam, nem érdekelte, hagytam hadd kapja meg a macska(a feje messze volt tőle). Tanult belőle, nagyon ritkán fordul elő, hogy betakargatja, amikor a macska nem szeretné, mondjuk heti egyszer, ilyenkor kiengedi, vagy legkésőbb akkor, mikor szólok. Most sem hagyom őket szem elől téveszteni..
Szerintem a macska meg fogja utálni a gyereked és vagy nagy baja lesz valamelyiknek, ha a kicsi dolgoknál nem szólsz rá. Egyszerűen muszáj, mindkettőjük épsége érdekében, már az se oké, ha visszafelé simogatja!
Nekünk kutyánk van.Viszonylag hamar meg lehetett neki tanítani,hogy "simi",és akkor csak simogatta a kutyát is és minket is.
Aztán jött a 16-18 hónapos kor és elkezdett csapkodni,dobálni,földhöz verni mindenkit,mindent.Nem tudom miért,átment rajta.
A kutyát egy ilyen kirohanásakor szándékosan megcsípte elég erősen,mert fel is visított pedig még kutyákkal való játék során sem szokott.
Akkor mondtam magamban,hogy jó,elég volt valahogy elmagyarázni neki,hogy miért nem szabad.Rá is szóltam azzal,hogy nem szabad,megkérdeztem melyik kezével bántotta a kutyát.Én is bele csíptem.Csak úgy,hogy megérezze.
Mielőtt okvetlen sírásba és hisztibe kezdtem volna elég jól érthetően mondtam,hogy az FÁJ.
Vissza kérdezett,és rámutattam a kutyára azzal,hogy Mexnek is fáj.
Megölelte a kutyát és azóta nem csipked,ha ütlegelni is eszébe jut a kutyát magától mondja,hogy fáj és félre dobja a tárgyat.
Na jó,most már azért sok mindenre mondja,hogy fáj és túl is játszha ha muszáj,hogy kapjon rá puszit,de legalább megtanulta hogy bántani mást nem szabad.(egyenlőre kitudja megint mikor felejti el vagy értelmezi félre a tanultakat :D)
Gyerekfüggő.
A kicsi sosem bántotta a macskàt vagy volt durva vele.
Valahogy mindig csak simogatta ölelgette.. a kergetés az egyetlen bántás.
Nem nagyon érti, ha nincs kedve már hozzá az állatnak.
Nagylányra is igaz az utóbbi, de ő bántotta is és állllllandóan emelgetni akarja.
Kapott pár pofont a macskától, kisebb karcolàst is, azóta azért tudja mi a helyzet.
Kicsi 15 hónapos.
Nagy 3 éves lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!