Más is csalódott a férjében gyerekvállalás után?

Én pozitívan csalódtam. A terhességeim alatt elég nehezen fogta fel, hogy most nem megy minden úgy, mint baba nélkül (két pokoli terhességem volt).

A takarításból korábban is kivette a részét, ő mos mindig, ha kell porszívóz, az első terhességem óta ő főz, mert kiderült, hogy jól megy neki, és számára kikapcsolódás is.

A nagyobbik lányunk lassan 4 éves lesz, a kisebbik 3 hónapos, mindkét gyereket a kezdetek óta ő fürdeti minden nap. Viszi a nagyot orvoshoz egyedül, ha én nem tudok menni, játszótérre mennek, olvas neki mesét, együtt sütnek sütit, stb., és ez meg is látszik a kapcsolatukon. Mikor megszületett a baba, egy percig nem aggódtam azon, hogy mi lesz velük otthon nélkülem. Pelenkázni ő sem pelenkáz, éjszaka sem kel a babához, de nem is várnám el, este így is mindig a férjem fekteti le és altatja el.

Sógorom is hasonló, mint a férjed. Náluk van egy két éves és szintén egy három hónapos baba, de ott szinte mindent anyuka csinál, a férje nem nagyon veszi ki a részét a babából, max elviszi a nagyobbik lányt játszóra, de látszik, hogy az anya totál el van fáradva, és nagyon kéne neki a segítség, de totál egyedül van. Nagyon szomorú ez, mert az ember nem így képzeli el ezt az időszakot.

Mindenképpen próbálj vele beszélni, mert ez így gyorsan hazavágja a kapcsolatotokat. Amúgy nem tudom, mire gondolt, mikor terhes voltál. Megszületik és felrakjátok a polcra, mint egy játékbabát? Nagyon sok meló van egy gyerekkel, ha jól akarjátok csinálni, és elég gáz, hogy ilyen hamar megunta. Mondanám, hogy hagyd vele reggeltől estig, de én nem merném így otthagyni vele, max néhány órára.

Le is írtad a problémátokat.

“ Persze, értem én, hogy egy apuka nem kötődik úgy a gyerekhez az első pár hónapban, mint egy anyuka”

Te is csak másodlagos szülőnek tekinted őt, pedig normális férfi ugyanúgy odavan a gyerekéért, ugyanúgy mindent megtesz érte, foglalkozik vele, ellátja. Ezt a mentalitást - hogy ő CSAK az apuka - kéne mindkettőtöknek elfelejteni. Tessék leülni és megbeszélni, hogy Laci, többet vártam, úgy érezem egyedül nevelem a gyereket és téged nem is érdekel, pedig egy apuka ugyanolyan fontos a gyereknek mint egy anyuka.

És ne mondd, hogy eddig nem tűnt fel hogy nem apa-típus?

Én imádom a páromat, de gyereket eszem ágában nincs vele vállalni, mert ismerem! őt és tudom, hogy ha szeretné is a gyereket, ezer más dologgal foglalkozna inkább, mint vele.