Szülők, akik korábban nem bírtátok a gyerekeket! Nem bántátok meg, hogy vállaltatok?
Figyelt kérdés
Anonim oldal, így nyugodtan lehettek őszinték.
Én szeretnék gyereket, de ugyanakkor nagyon nagy tehernek is gondolom. A testvéremnek van babája és szörnyen idegesítő a visító sírása, mikor nem kap meg valamit(1 éves). És nem napi kétszer csinálja csak nyilván, hanem húszszor biztos. Idegesít, hogy akaratosak, önzőek a kicsi gyerekek, tudom nem ők tehetnek róla, de tényleg azok. Minden körülöttük forog a szülők életében. Nem vagyok biztos benne, hogy nekem lenne kedvem lemondani a nyugalmamról egy üvöltő babáért, de ugyanakkor vágyok is rá. Akik hasonlóan gondolkodtatok, pozitív vagy negatív tapasztalat lett végül a családalapítás?
2021. máj. 22. 18:26
11/15 anonim válasza:
Ha valaki más gyereke sír, arra teljesen máshogy reagálok, mint a sajátomra. Néha idegesítő, néha együttérzek az anyjával. A sajátomnál inkább ideges leszek, hogy mi lehet a baja, fáj valamilye? Olyankor csak arra tudok gondolni, hogy még kell szüntetni a sírás okát. Szerintem ezzel sokan vagyunk így, a te gyereked teljesen más lesz számodra, mint bárki másé.
12/15 anonim válasza:
Én nem bírom elviselni a gyerekeket, de az enyémet szeretem.
13/15 anonim válasza:
Én sosem szerettem a gyerekeket, viszont mindig is anyukának képzeltem el magam felnőttként. Nagyon szeretem, és mindent megteszek érte. Viszont ha visszapörgethetném az időt, nem szülnék soha. Ezt vele sosem fogom éreztetni, de így van. Lett egy csomó testi - lelki problémám szülés óta, (nem a kinézetre gondolok) ráadásul nagyon idegesítő a dackorszakos vinnyogás, és úgy fel tud bosszantani pár dologgal, mint senki más. Örökös harc, aggódás, lemondás..
14/15 anonim válasza:
Èn sem szerettem a gyerekeket de a sajàtomat imàdom 5 hete volt sürgőssègi csàszàrom 16 òra vajùdàs utàn 8 cm tàgulàssal. Azt hittem nem èlem tùl de megèrte. Lelkileg mèg nem vagyok tùl a szülèsen de nem csak a fàjdalom miatt,hanem a növèrek hozzààllàsa ès viselkedèse miatt . Nem volt szabad semmit csinàlnom vajùdàs közben csak a jobb oldalalom feküdni. Ha jàrkàrlhattam volna vagy fürödhettem volna sokkal könnyebb lett volna. Ennek ellenère szeretnèk mèg egyet de nem fogok bemenni a korhàzba csak mikor màr muszàly lesz.
15/15 anonim válasza:
Én sem bírtam elviselni a gyerekeket. Őrjöngő, hisztis, akaratos, telhetetlen kis takonypócoknak gondoltam őket. Aztán nekem is lett 4. Hozzáteszem, abszolút nem születtem anyának, de rengeteget változtam és fejlődtem e téren. Még mindig zavar mikor más gyerekek kifordulnak magukból és idegesítően viselkednek, de annál jobban figyelek arra, h az enyémek ne nőjenek a fejünkre és kulturáltan viselkedjenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!