Fél a 2 évesem az emberektől, hogy hozzam helyre? Tudom hogy nagyon elrontottam

Nem mindenki a társaság közepe, lehet a félénkség egyszerűen a személyiségének része, bár ebben az életkorban tipikus. Az enyém is borzasztó félénk volt, aztán elkezdett oviba járni, és nagyon sokat változott etekintetben.

Szerintem szoktasd folyamatosan. Ne erőltesd, hogy odamenjen bárkihez is, ne mentegesd mások előtt, de ne is hagyd otthon, legyen lehetősége a saját tempójában hozzászokni a társasághoz, még ha ezt azt is jelenti, hogy csendben álldogál és figyeli a többieket a játszótéren. Otthon az saját terep, ott biztoságban érzi magát valszeg :)

Magadat szerintem ne ostorozd, semmi értelme. Pici még, rengeteget tudnak változni rövid idő alatt is.

Kicsit előbb kellett volna eszedbe jutnia. Majd megszokja.

És hozzánk jön, nem nálunk jön, Monika show..

Nekem a 2.5 éves fiam most lett félős, korábban nem volt gond. Kezdetektől vittük magunkkal mindenfelé.

Szóval nem ezen múlik.

Ez egy ilyen korszak. Majd elmúlik ez is.

Szerintem ő ilyen, majd kinövi.

A lányomat vittük magunkkal mindenhova pár hónapos korától, de tényleg nagyon sokat csavarogtunk, kirándultunk, sokat voltunk emberek között, mégis félt az idegenektől, de a ritkán látott rokonoktól, ismerősöktől is. A férjem legjobb barátjától meg egyenesen üvöltött, ha csak rànézett. A játszótéren vagy strandon ha oda ment hozzá egy kisgyerek, akkor ő hozzá sem szólt, ha beszélgetni próbáltak vele, akkor inkább arrébb ment.

Ez egészen addig tartott, amíg ovis nem lett (persze ott is kellett pár hónap, mire feloldódott). Onnantól nagyon megváltozott, nyitottabb, barátságosabb és bátrabb lett. Most már lassan 5 éves és nagyon nyitott, bátran beszélget a felnőttekkel is, vagány, nagyszájú kislány lett.