1 éves múlt a kisfiam és szeretnénk tesót kis korkülönbséggel, de elbizonytalanodtam hogy bírnám-e? Bővebben lennt.
Mostanában egyre több a hiszti, akaratos, megy a cirkusz az evéssel, alvással, 5 percre nem tud el lenni a játékaival, próbálok a kedvében járni, de úgy érzem bármit csinálok semmi sem jó neki. Estére már olyan vagyok mint egy roncs. Már azt vettem észre magamon, hogy ingerlékeny vagyok és időnként a hisztijét sem tudom higgadtan kezelni. Pedig alapjáraton nem vagyok egy kiakadós tipus. Megijeszt a tény, hogy bírnék két gyerekkel.
A munkahelyem miatt is jobb lenne ha a GYED ideje alatt születne meg a kistesó. Nem szeretném azt, hogy visszamegyek dolgozni, aztán nemsokra rá bejelentem, hogy újból terhes vagyok. A helymre felvettek egy aranyos kolleganőt, akinek van egy 4 év körüli fia, vele sem akarnék kiszúrni, hogy visszamegyek - úgy hogy tudom, hamarosan ismét gyereket szeretnék vállalni.
Ha meg úgy időzítjük be a tesót, hogy a fiam addigra elkezdi az óvodát ez könnyebbséget jelentene, de akkor meg nagyon hosszú ideig lennék itthon...
Szerintem várj még. Most nagyon kivagy testileg-lelkileg. Mit csinálnál, ha mondjuk problémás terhességed lenne, pl. feküdnöd kéne mindig, vagy olyan hányós leszel, hogy felkelni sem bírsz? (Én jártam így, és ezt soha nem láthatod előre)
Pár hónap múlva már lehet, hogy könnyebb lesz a fiaddal, jobban ellesz egyedül is, stb. Akkor is lesz időd még a Gyed lejárta előtt teherbe esni, és akkor nem dolgozni mész majd vissza, hanem táppénzre. Úgyhogy emiatt igazán nem kell kapkodni szerintem.
csak a sajat tapasztalatomat tudom megosztani veled...rajtad mulik, mennyit is birsz el.
mi is relativ kicsi korkulonbseget akartunk, bar en tele voltam ketsegekkel...mikor 2.teherbe estem pont 2 ev lett volna a gyerekek kozott. az elso mar tobb mint 1 eves volt, hisztis, sokat kell foglalkozni vele stb, ahogy irtad. en rosszult voltam, egyszeruen nem volt turelmem, erom,neha ugy ereztem, tevedtunk. nem tortent semmi komolyabb problema (baleset, faradas) de a pici elment a 9-10 hetben...nagyon sajnaltuk es nem rajtunk mulott...visszagondolva igenis elhamarkodtuk a dolgot, nagyon nehez lett volna, biztos kibirtam volna,de...eltelt par honap es most erzem igazan kesznek magam pszihesen a dologra, remelem most szerencsesen osszejon es meg is marad a baba a kozeljovoben
sok szerencset
Szia!
Köszönöm a választ!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!