Aki mindenképpen kislányt/kisfiút szeretett volna, nem volt csalódott, mikor kiderült, hogy ellenkező nemű baba érkezik?

Nekem a 12. UH-n laikusként is tök egyértelmű volt a baba neme kb az 5. percben, nagy meglepetés nem ért volna a prena teszten sem (mi nem csináltattunk ilyet, nem volt indokolt).

Én lányt akartam mindig is, de fiú lesz. Nyilván máris szeretem, de még mindig nem tudom magam a kisdömper-kisvonat-dinoszaurusz vonalba beleképzelni a csillámpóni helyett, de nyilván muszáj lesz. :)

Mi is mindig lányt szerettünk volna a férjemmel, lehetőleg két lányt, de már a 12.hetes UH-n kiderült, hogy kisfiú lesz. Bevallom őszintén, kicsit csalódottak voltunk pár napig, de természetesen túltettük magunkat a dolgon és imádjuk a kisfiunkat. Igazából szerintem az első gyerek amúgy is olyan nagy újdonság, hogy az izgalom legyőz minden más érzést.

De őszintén megmondom, nagyon félek, hogy a második baba is fiú lesz és örökre kimarad az életünkből, hogy kislányunk is legyen, pedig nagyon vágytunk rá :(

Mi nagyon lányos pártiak voltunk, aztán kiderült hogy kisfiú. Kis csalódottság mindkettőnkben volt, de hamar átálltunk fejben.

Azóta már 2 éves is elmúlt, mindketten imádjuk. Olyannyira, hogy sokszor beszèlünk róla, hogy másodiknak sem bánnàk ha ő is majd kisfiú lenne. Egyébkén lassan aktuàlis is ez a tesó kérdés, meglátjuk, hogy alakul.

Persze tök szuper volna egy kislány mellè, de legőszintébben írom, hogy teljesen mindegynek érzem, olyannyira hogy már eszembe jutott az is, ha újra terhes leszek, lehet meg se kérdezzük mi lesz mert teljesen mindegy😊

Nem nehéz ráállni a fiús dolgokra szerintem, és ezt úgy mondom hogy én elèg lányos-nőcis nő vagyok.

Azért drukkolok hogy az legyen amit szeretnétek de tudd, hogy egy kisfiúval is ugyanúgy szuper az élet ;)

Bár nekem az első lány lett, másodjára, ha lehet, még kevésbé akartam fiút. Sose akartam, mindig csak kislányt tudtam elképzelni, nagyon boldog is voltam, hogy az első lány lett, és úgy mentem be a másodiknál az uh-ra a 12. héten, hogy még akkor is azt mondtam, hogy remélem, nem fiú (persze azon túl, hogy egészséges). Kb 30 másodperc alatt közölte a doki, hogy kisfiú, elég egyértelműen mutogatta, mi van a lába közt 😂 először csak nagyon megdöbbentem, egyszerűen szürreálisnak éreztem, hogy nekem fiam legyen. Ez a lefagyás tartott vagy 10 másodpercig, aztán elkezdtem annak örülni, hogy apjuk biztos örül, mert ő mindig akart lányt is, fiút is. Ezt követően pedig ezerrel jöttek a pozitív gondolatok és érzések, hogy miért is szuper, hogy fiam lesz. Kifele már vigyorogva mentem, és nagyon örültem, hogy kisfiút várok, a férjem nem is értette, mit vigyorgok, amikor lányt akartam :D A következő uh-n már azon aggódtam, nehogy mégis kiderüljön, hogy lány.

Már elmúlt 2 éves a kisfiam, egy iszonyatosan cuki, kedves gyerek, imádom, hogy fiú lett :) sose gondoltam volna, de a sok csajos cucc után felüdülés a dínó meg az autók :D Bár nem lesz harmadik, de ha lenne, most már őszintén teljesen mindegy lenne a neme.

Kb 2 hétig magam alatt voltam mikor azt mondták, hogy valószínűleg lány, nálam ez teljesen kizárt volt! Muszáj voltam beletörődni :/

De legalább szerencsére nem olyan lányos lány lett

Majd ird meg vegul kislany lett vagy kisfiu! Mikor tartod a bulit?

En kicsit banom hogy nem csinaltam ilyet mert tok jo lehet mikor kiderul es mindenki gratulal :) mindegy mi lesz orulni fogsz hidd el!