Minek gyerek 20-25 évesen?

Szerintem változó, ki mikor ér meg rá, kinek mik a lehetőségei.

Sajnos, vannak, akik azt hajtogatjàk, hogy "már benne vagy a korban", "mikor lesz már gyereked"... Bár introvertált vagyok, nem vagyok az a "bulizós". A "mikor lesz már gyereked" megjegyzéseket meg el kell engedni a füled mellett.

24/L

Azért a 20 és 25 között elég nagy különbség van...

20 évesen ott voltam egy sz.r, bizonytalan lábakon kapcsolatban, még diploma nélkül.

25 évesen már egy 4 éves kapcsolatban éltem a jelenlegi párommal, akivel a kezdetektől harmonikus volt a kapcsolatunk és sosem kételkedtem benne egy percet sem. Ügyvédjelöltként dolgoztam, volt már lakásom és autóm is (hála a szüleimnek). Rendben volt az életem. Akkor még nem terveztünk babát, de ha becsúszott volna, nem vetettem volna el.

Hogy képes valaki ennyire ítélkezni, lekicsinylően nyilatkozni vadidegenek életéről? Ez a szűklátókörűség tényleg gyerekes; amíg nem leszel empatikusabb, jobb is, hogy nincs gyereked.

Egyébként szerintem abban a tévképzetben élsz/tek, hogy a gyerekkel megszűnik az "élet" és onnantól otthon ül mindenki és a négy falat nézi, amíg a gyerekek fel nem nőnek. Nem kell, hogy így legyen.

Tehát irigy vagy, itt a gond.

Te is dolgozhatsz többet nyugodtan, lehet túlórázni, képezni magad, hogy jobb állást találj, nagyobb fizetéssel. Vagy belefogni egy vállalkozásba és sikerre vinni. Nem csak mindig másokra mutogatni. De tipikus magyar felfogás, hogyha nekem rossz, legyen a másiknak is az.

És? El kell fogadni, nem mindenkit tudnak/akarnak segíteni a szülei!

Miért nem teszel azért, hogy jobb legyen az életed? A kesergéstől, panaszkodástól és attól, hogy mások életében kutakodsz, nem lesz jobb.

Van aki akar gyereket, van aki nem.

Mi lehet 25 évesen már akartunk és családot alapítottunk, másoknak ez még nem fontos, mert más céljaik vannak.

Nekem ez a kényelmes és boldog vagyok azóta is, másnak pedig másképp alakul ez az időzítés. Ennyi.

És megjegyzem, nem kikötés a saját lakás és autó. Nekünk albérletünk volt és hiteles autónk, mégis jól éltünk. A munka és a tudás fontos szerintem. Ha bukik a munkád és máshova nem tudsz elmenni egyből (vagy pár hónapon belül), akkor bukott az anyagi háttered is. Nem a háztól lesz a házastárs vagy élettárs “család”. Mi van azokkal, akik járják a világot a családdal és állandó lakásuk sincs? :) Rengetegen vannak ilyenek. Mégis vidáman élnek.