Másnak is utál a babája hason lenni?

2 hós a kislányom, hason nem sokat van el. Pár perc erőlködés után sírni kezd, ha abba belefárad, akkor elalszik, majd mikor felkel, megint kicsit erőlködik, és újra sír. :( Muszáj hason is fektetni, a gyerekorvos meg a védőnő is mindig mondja, hogy legyen sokat hason, de egyszerűen gyűlöli. Vettünk pocakpárnát, azon érezhető volt, hogy mindig egyre hosszabb ideig bírja nyafi nélkül, de a max ott is kb 5 perc volt, utána azon is sír. Most már szépen emelgeti a fejét, de a karjait is erősíteni kell, így a pocakpárnát már nem használjuk. Puha játszószőnyeg van alatta, és nem teli hassal teszem le. Nem szeretem hallgatni, hogy sír, de sosem tanul meg rendesen mozogni, ha csak a hátán fekszik. :( Vannak bevált trükkök, hogy hogyan lehet "kellemesebbé" tenni? Vannak elé rakva kontrasztos képek, amiket nézegethet, de azt is hamar megunja, csörgök neki játékkal, stb... aki már túl van ezen az időszakon, megnyugtatna, hogy majd megszokja, megszereti? Egyelőre kínszenvedés. :(

Annyit tennék hozzá, hogy kis súllyal született 39+6-ra (2900 gr), elég kis vékonyka volt szegénykém, most már 4900 körül van. Lehet, hogy több idő kell neki megerősödni?

Köszönöm szépen!