Utaztatnátok 4 hónapos babát a saját szórakozásotok miatt? Jobb, ha itthon maradnak?
Februárban lesz egy koncert külföldön (Londonban), és a két legjobb barátnőmtől azt kaptam ajándékba a születésnapomra, hogy elutazunk a koncertre. Pénteken megyünk, hétfőn jövünk vissza, repülővel.
A párom és a nagyik természetesen rögtön mondták, hogy menjek, érezzem jól magam, ők tartják itthon a frontot. Igazából nem félek attól, hogy ez ne menne nekik. Mert a férjem teljes értékű szülő, ha kell, akkor pelenkát cserél, tápszert készít, babaruhát vasal, stb. A szüleink, nagyszüleink is napi szinten babáznak, vigyáztak már a picire és maximálisan bízunk bennük. De azért mégis csak félek, hiszen ez lesz az első alkalom, hogy nem csak pár órát leszünk egymás nélkül... Ezért én szeretném, ha inkább velem jönnének. Igazából semmi extra programot nem tervezünk kint, lenne egy kis kajálós gourmet tour és lazítás, nem rohanós múzeumozós utat terveztünk amúgy sem. Így nyugodt lennék, hogy ott vannak a közelben, de mégis tudok "felnőtt programokat" csinálni a barátnőimmel.
Anyukám szerint ne utaztassam, mert lehet nem is viselné jól (márciusban amúgy is repülünk családilag, szóval ez szerintem nem jó érv), és ez a barátnőimmel szemben sem venné ki jól magát, hogy ők velem töltenének el egy hétvégét, de én viszem a családot is. A férjem a "neki mindegy" állásponton van, de mondta, hogy sok értelmét ennek nem látja... Tanácstalan vagyok. Nagyon örülök az útnak, programnak amúgy és várom is rettenetesen.
Hogy elmész az részemről teljesen rendben van, bár értem és elfogadom aki nem nézi jó szemmel.
De hogy egy 4 hónapos babát végighurcolj a világon az teljesen nonszensz. A gondolatot sem értem hogy jut eszébe ilyen valakinek, és pedig két okból. Egy nem tesz jót a gyereknek, nagyon pici még, kettő kicseszel 2*200 emberrel a repülőn akik hallgathatják az ordítást.
Mondjuk jobb lett volna ha a gyerek előtt gondold ezt végig hogy élni akarsz és koncertekre járni, vagy babázni, mert a kettő nem kompatibilis, de ha egy egyszeri alkalommal meg akarsz lógni azt mondom még belefér, de a gyereket ne rángasd bele, az ő és az utastársak érdekében.
Eszem ágába nem jutna egy 4 hónapos babát repülővel vinni, vagy akár nagyobb távolságra tömegközlekedéssel. Még az ötlettől is rosszul lennék, akár szülőként akár utasként vennék ilyenben részt...
Mondjuk én egy 4 hónapos gyereket se hagynék egyedül, de ezt még nem gondolom vészesnek. (Btw. nem hiszem el, hogy közelebb nem lép fel sehol sem ez az énekes/együttes. Bécsig, Prágáig el szoktak jönni a legnagyobb előadók is.)
A repülőút lehet problémás, ez igaz. Csak utána úgyis utazunk majd a babával együtt pihenni kicsit, így ott úgyis kiderülne, ha nem bírja. Bár ezt kétlem, mert eddig sehol nem rendezett nagy sírást (lekopogom), autóban is simán elvan Ausztriáig is akár, ha tele a pocakja.
"Mondjuk jobb lett volna ha a gyerek előtt gondold ezt végig hogy élni akarsz és koncertekre járni, vagy babázni, mert a kettő nem kompatibilis"
Segítek felnyitni a szemed. De, kompatibilis. Nyilván nem hetente kell hajnalig bulizni, meg úgy felnevelni a gyereket, hogy azt látja egész gyerekkorában, hogy anyu-apu másnapos és felkelni nem bírnak. Viszont azzal semmi baj nincs, ha a szülők (akár együtt, akár külön-külön) pár havonta jól érzik magukat felnőttek társaságában is! Sehol nem írtam olyat, hogy nekem hiányoznának a bulik. Mert nem hiányoznak, már az egyetem utolsó évében is inkább a szűk, baráti borozós társasjátékos estéket szerettem, mint a hangos táncos bulikat reggelig. Nem fogok hazudni, biztosan lesz még olyan, hogy beszabadulunk a barátnőimmel valahová és táncolunk, de megvolt már ez a korszakom, nem vágyom rá ismét. Ellenben régen ez volt a kedvenc együttesünk, eddig sosem voltunk a koncertjükön és alig várom, hogy megint legyen pár "fangirl momentem".
"Btw. nem hiszem el, hogy közelebb nem lép fel sehol sem ez az énekes/együttes. Bécsig, Prágáig el szoktak jönni a legnagyobb előadók is."
Olaszország a legközelebbi hely, ahová jönnek. Viszont az az időpont nem jó egyikünknek sem, Londont amúgy is nagyon szeretjük (éltünk kint egy félévet még egyetemistaként). Így ezért is jó, hogy oda utazunk, kis nosztalgia.
"Gratulálunk hozzá, ez is jó ötlet volt. Ha valaki ennyire nem bír a fenekén megülni, nem tudom minek neki gyerek."
Köszönjük a gratulációt, mi is nagyon boldogok vagyunk jelenleg! Neked is további szépeket kívánok az életben!:)
Szerintem nem lenne jó ötlet, ha veletek mennének. Ez a program rólad szól, a te ajándékod. Lehet, hogy a baba nyűgös lesz az úton, vagy a szállásotokon, és bármit is terveztek az ottlétetek alatt a koncert mellett, mégha nem is nagy dolog, de hatással lesz rád. Ha a babád nem érzi ott majd jól magát, nem biztos, hogy szívesen hagyod a férjeddel egyedül, és talán a koncertet sem tudod emiatt majd teljesen kiélvezni.
Ha a férjed ilyen jól el tudja látni, akkor szerintem spórold meg ezt a macerát, és hagyd meg a közös utazós élményt a márciusnak. Ott lesznek a nagyszülők is, tudtok beszélni telefonon, ott a Skype és az egyéb hasonló eszközök, amivel tarthatjátok a kapcsolatot. Az a hétvége így egy csajos kiruccanás maradhat, ha hirtelen kitaláltok valami jó kis programot ott helyben, nem kell azon agyalnod, hogy el tudsz-e menni, nyugodtan igent mondhatsz rá.
Mi az, hogy ennyire nem tud megülni a fenéken?? Jesszus, kapjatok már észbe, nem fél évre tervez elmenni, 3 nyamvadt napról van szó, ne csináljátok már ekkora világ vége tragédiát belőle! Imádom az ilyen tökéletes ősmamikat, akik szerint onnantól, hogy kinyomtál magadból egy gyereket, megszűnsz nőnek, sőt embernek lenned és onnantól a dolgod, hogy kussban ülj 3 évig otthon a gyerekkel és meg se forduljon a fejedben akárcsak egy 2-3 órácska "énidő", különben a világ legszetemebb szülője leszel. Hagyjuk már.
Gratulálok ahhoz, aki cska ítélkezni tud és ennyiből meg tudja állapítani kinek kellett volna gyerek és kinek nem....
Érezd jól magad és ne vidd a családot, nélküled sem fog éhen halni a gyerek, a saját apja talán csak el tudja már látni!!
Én tényleg nem értek sok itteni válaszolót... Semmit sem tudnak rólunk pár leírt soron kívül, máris olyanokat vágnak a fejemhez, amik szerintem egy anyának sem esnének jól. Mintha leglaábbis napi szinten veszélyeztetném, bántalmaznám a gyereket...
Szeretjük, ő a mindenünk. De nem leszek álszent, nagyon jól esik néha "csinibe vágni magam", és kettesben a férjemmel elmenni vacsorázni, színházba, vagy akár egy moziba. Ez nem jelenti, hogy nem ő lenne a mindenünk, és a legfontosabb az életünkben, de nekünk fontos az, hogy néha kiszakadjunk otthonról, legyünk egymással, a barátainkkal. Természetesen a pici ilyenkor jó kezekben van.
Szerintem meg az baromi egészségtelen, amikor valaki bele van gyógyulva a gyerekbe éveken át, és a szomszéd utcába nem indul el nélküle. De nem állok bele a másikba, nem ócsárolom ország-világ előtt csak azért, mert éppen más nézeteket vall. Mindenki csinálja úgy, ahogy neki és a családjának megfelel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!