Miért versenyeznek az anyák a gyerekeken?

Kerülöm a társaságukat. Néhány napja korábban mentem a bölcsibe a gyerekért, szerettem volna uzsonna előtt elhozni, de már ettek, amikor megérkeztem, így meg kellett várnom. 20 percen keresztül hallgattam, hogy két anyuka a tökéletes raguleves receptjéről beszélget. Végig mosolyogva, azért néha beoltogatva a másikat, hogy ki a jobb. Ki a francot érdekel a raguleves annyira, hogy ennyi ideig erről beszélgessen? Ugyanez van minden gyerekkel kapcsolatos dologgal is. Megy az egymás arcába mosolygás, amikor elfordulnak meg a szájhúzás.

Most gonosznak tűnhetek, de ilyen az amikor az anyának nincs saját élete, saját sikerei, és a gyereken keresztül akar eredményeket felmutatni. Döncike már jár juheeee, és akkor ezt fejben összekapcsolja, mintha az ő sikere is lenne mert hát ő gyereke.

Ezek az anyukáknak megfelelési kényszere van a külvilág felé,én ugy gondolom hogy minden édesanyának a saját gyereke a legjobb,legügyessbb stb......