Én szeretnék kisbabát, de a barátom nem. Hogy beszéljek vele, mivel vehetném rá?
Ő 22 éves, én 20. Nagyon sokáig az a kép volt a fejemben, hogy a kisbabák 24/7 sírnak, kaka szaguk van, és rabszolgasors jut mellettük csak. Szóval én meg voltam győződve, hogy nem akarok gyereket. Aztán másfél éve megszületett a húgom... Igazából már az első pillanatban elvarázsolt mindenkit, azóta is tart ez a "szerelem". Már újszülöttként is sokat vigyáztam rá, konkrétan két órát simán lehetett vele sétálni, mert aludt, ahogy elindult a babakocsi. 2 hetesen már éjjel aludt rendesen, szóval anya letette 8-9 körül, és reggelig aludt egy hang nélkül. Bárhova elvihettem magammal, mert vagy a babakocsiból nézelődött, vagy az ölünkből. Mostmár ez egy kicsit bajosabb, mert amióta elindult, sosincs nyugton, de azért még most sem a vállalhatatlan kategória vele kimozdulni. Mikor vele vagyok, teljesen elfelejtem a gondjaimat, bajaimat és egyszerűen feltölt a vele eltöltött idő. Ráadásul mióta ő van, odavagyok a babadolgokért, ezelőtt nem is tudtam, milyen édes ruhákat lehet venni piciknek is, vagy hogy egy babaszobát milyen öröm megtervezni, berendezni.
Viszont az, hogy én babát szeretnék, a nyáron realizálódott úgy igazán. Volt egy terhesség parám, és amikor negatív lett a teszt, rájöttem, hogy igazából csalódott vagyok, és már abban a fél éjszakán, amíg vártam, hogy másnap vegyek tesztet, és megcsináljam, teljesen beleéltem magam, hogy lesz egy kisbabánk, és vajon hogy nézne ki, mi lenne a neve, stb. Utána beszéltem erről a barátommal, mert már igaz, hogy szóba került közöttünk ez, de akkor azt beszéltük, hogy ilyen 2-3 év múlva... Szóval mondtam neki, de ő még nem akar, merthogy más lenne, mint 2-3 napot vigyázni a húgomra, és hogy mivel ő rengeteget utazik, ezért nem is tudna annyit jelen lenni az életében, amennyit szeretne, meg hogy fiatalok vagyunk, felesleges ezt "elkapkodni". De én már nagyon szeretném.... Anyukám is fiatalon szült engem (20 évesen), és sosem bánta meg. Az egyik legjobb barátnőm 23 éves, már van két kislánya és nagyon boldogok. Egy másik barátnőm mondta, hogy szerinte ha tényleg ennyire vágyom a babázásra, akkor hagyjam abba a gyógyszert, lehet nem is esnék teherbe rögtön, csak egy év múlva. Meg hogy a barátom nem hagyna el, ahhoz túlságosan szeret. De átverni nem akarom, meg kijátszani sem...
válasza:
válasza: válasza:El nem tudom képzelni azt hogy egy fiatal életerős nőnek 20 évesen ne legyen más elfoglaltsága és célja mint gyereket elleni. Igaz ahhoz aztán nem kell semmit letenni az asztalra, csak a lábaidat szét tenni. Nem nagy tudomány.
1 büdös napot nem dolgoztál még, nem tudod mit jelent megdolgozni valamiért. Tessék beletenni a "közösbe", nem csak elvenni belőle. A jövőtöket közösen kell kiépíteni, nem csak beletolni a popódat a készbe, és lefialni. Tudod az életben nem kaphatsz meg mindent azonnal, mert te most azonnal szeretnéd. Egy párkapcsolat kölcsönösségre épül jobb esetben, és nem a te önző vágyaidra. Ha nem akarsz nagy valószínűséggel egyedülálló anyuka lenni, akkor kénytelen leszel várni. Persze ha eltudsz tartani egy gyereket egyedül is akkor hajrá.
válasza:"Egy másik barátnőm mondta, hogy szerinte ha tényleg ennyire vágyom a babázásra, akkor hagyjam abba a gyógyszert, lehet nem is esnék teherbe rögtön, csak egy év múlva."
Az összes, tudta nélkül apaságra kényszerített férfi nevében mondhatom szerintem, hogy jár a barátnődnek egy nagy büdös virtuális pofon. Undorító hozzáállás, maximális gerinctelenség. Gratulálok hozzá.
Te pedig felejtsd el, hogy bárkit rá tudsz venni az apaságra. Előtte (előttetek!) áll még az élet, ha nem akarja még, akkor tartsd tiszteletben a döntését! Várd meg azt az időt, amikor majd ő is AKARJA azt a gyereket. :)
Az én anyám is fiatalon szült meg engem, sose bánta meg, már évek óta akart gyereket. Viszont egy férfi ismerősöm barátnője úgy esett teherbe, hogy a férfi nem akarta a gyereket... Gondolom nem is kell mondanom, hogy se az oviba, se később az iskolába nem volt hajlandó elmenni a gyerekért, nemhogy részt venni a nevelésében... Szóval visszakanyarodva a barátnős tanácshoz, a gyerek életét se kéne tönkretenni azzal, hogy tudja, hogy valahol, a közelben van egy apja, akiről tudja, hogy ki nem állhatja őt... Ezt senkinek sem kívánom.
válasza: válasza:Sok választásod nincs.
A. Nem szülsz gyereket.
B. Elhagyod és keresel egy olyan embert, aki akar gyereket.
Semmi nincs a kettő között, senkit nem kényszeríthetsz gyerekvállalásra.
Ha meg "véletlenül" összehozod, akkor -amellett hogy egy patkány vagy- elhagy a francba és ingyenes csoportokban fogod összetarhálni a gyerekre valót és társkeresőkön imádkozol majd, hogy valaki nevelje fel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!