Szülők anyukák apukákhoz szól. Miért úgy nevelitek a babátok ha alszik akkor mindenki legyen kussba?

Annyira a kezedbe nyomnám a kislányom és megnézném, hogyan neveled arra, hogy ne ébredjen fel zajokra! Annyira szeretném megtenni! Nem aludtunk közel 10 hónapig, mert csak bőgött még kézben is!

Az ilyen fszok, mint te azt hiszik, hogy tudnak mindent, miközben halvány lila fingjuk sincs, milyen a valóság! A helyedben nyilatkoznék olyanról, amiről 1 perc tapasztalatom sincs!

Neked van gyereked?

Majd ha lesz és egy félórás altatás után leteszed, majd 5 perc múlva valaki felkiabálja, megérted.

Tudod, ha valaki alszik, akkor hangosabb zajokra könnyebben ébred fel. Az pedig egy egészséges családban aligha lehet cél, hogy ne hagyjuk hogy a gyerkőc kipihenje magát. Pláne babakorban, amikor éjszakánként sokadszorra felkelve sokszor úgy érzed, hogy a picur célja hogy módszeresen megtorolja anyucin és apucin azt a sérelmet hogy őt világra merték hozni.

Képzeld el, mi lenne ha még csak nem is tudna napközben pihenni a baba, mert valaki folyton felébreszti!

Na majd gyere vissza akkor, ha 1 órát altattad a saját gyerekedet aztán párszor előfordul, hogy fel is kel a hangoskodásra pár perccel később..

1. gyereknél a rádió is szólt míg aludt, mikor baba volt. Mármint nagyon kicsi volt.

Olyan fél éves korában kezdődött, hogy felébredt mindenre.

Kb 1-1,5 éves korában ez elmúlt, normális keretek között lehet csinálni ezt-azt. Lábujjhegyen nem jártunk addig se, de nem az alvásidejében pakoltam a tányérokat pl.

A kicsi is sokszor kelt fel mindenfélére és hidd el, nem nagy élmény egy kialvatlan babával járkálni fel-alá. Egyébként elmúlt, alszik, mint a bunda. Verhetném a mellem hogy megszokta de nem teszem, hisz látom, a nagyobb alvásánál "mindenki kussba volt" de nem kel fel minden vacakra már régóta. Vihar, tüzijáték, mindegy, nem kelnek fel rá. Se az, aki síri csendben aludt babaként és az se, akit a nagytesó sokszor felkeltett.

Szerintem alapvetö egy családban, hogy hagyjuk egymást pihenni, akár baba, gyerek vagy felnött. Énse tudnék úgy pihenni, hogy porszívóznak, furnak, üvöltenek körülöttem. Az se mindegy mondjuk, hogy egy egy szobás lakásról vagy egy nagy házról beszélünk. Nálunk fenn alszik az emeleten a lányunk, csukva az ajtaja, lenn is egy toloajtóval bezárva a lépcsö és így lehet tévézni, kávétfözni, mosni, nevetni, tüsszenteni, akármi. De már kalapálni, porszívózni nem. Szoktuk, hogy akkor kezdünk el lenn porszívózni, amikor már kelnie kéne és rögtön fel is ébred rá.

De nálunk egyébként is evidens a férjemmel, hogy amikor a gyerek alszik m is pihenünk, vagy viszonylag csöndesebb dolgokat csinálunk (fözünk, tévézünk, barkácsolunk, kertben vagyunk), de gyakorlatilag bármit lehet csinálni ordításon és porszívózáson, kalapáláson kívül LENT. Az emeleten csukott ajtó mögött is simán felébred, ha pl a fenti fürdöben kezdenék el csörôgni, zörögni, vagy a fenti wc-t lehúzom. Nem tudok mit csinálni vele, olyan, mint én meg a férjem, szeret csendben aludni. Sokat és jól alszik egyébként, kisebb tompa zajok nem zavarják. Mivel csak mi 3-an lakunk együtt nem is értem kit zavarna ez így. Volt már többször olyan, hogy vendégek akkor érkeztek meg, amikor még nem kelt fel a déliutáni alvàsából, és lent elég nagy hangzavar volt. Egyértelmü volt, hogy fel senki nem megy, de lent nem kell suttogni. Mondjuk azért lakunk ekkora meg ilyan elosztású házban, hogy az ilyesmi ne legyen probléma, hogy valaki alszik a másik meg a ház egy távoli pontján tüsszent. Ezt a példádat nem is értem. Nálatok a baba fülébe tüsszentenk alvás közben vagy esetleg egy ordítva tüsszentö családtagról van szó, ahol a szomszég is zend töle?

Egyébként meg nem nevelés kérdése, hogy alszik valaki. Én évtizedekig nem aludtam, mert a szüleimmel egy kis lakásban nöttem fel, ahol hallottam, hogy anyám éppen beteszi a mosást, éjjel kimegy wc-re, kicsoszog a konyhába, csörög, zörög a csokipapírral, hallom a tévét. Szomszéd szobából, csukott ajtóval, de annyira idegesítö volt, sose tudtam idöben elaludni, mert még éjfélkor is mászkált ide-oda. Szerencsére az én gyerekemnek ezt nem kell átélnie.