Ki az a szakember, aki kitalálta, és esetleg le is írta, hogy az újszülött ill. nagyon fiatal csecsemőnek meg kell tanulnia minél előbb egyedül, ágyban elaludni?

Nem tudom ki találta ki,nekem két hónap kóma után viszont elegem volt abból,hogy hajnali 1-ig ringassam a gyereket,aki reggel 5-ig még felkel 1-2-szer enni,aztán 5-től meg indul a nap.Kb 2 hetembe tellett beszoktatni az ágyba,beraktam,kapott cumit,volt mellette egy kanapém,oda leültem mellé,ha sírt,rázogattam a fenekét,susogtam,énekeltem,de nem vettem ki.2 hét után elértem,hogy beraktam az ágyba,és aludt sírás nélkül.most 5 éves kiegyensúlyozott,anyás,okos kisgyerek.Este 8-tól alszik reggelig kb 5 hónapos kora óta.

De aki kínlódni akar 5 évig,annak hajrá.

Azta, szóval az az anyuka, aki hagyja magától elaludni a babáját, amikor az álmos, az rideg és korlátozó, na meg kényelmes.

Wow, ezt is meg kellett tudnom, ezért már érdemes volt feljönnöm a gyk-ra!

Köszönöm az infót, a gondolkodó és előrelátó anyukák nevében is, akik az anyaként is emberek maradtak...

Utolsó.

Persze persze, mesélj még...

Aztàn majd a magadfajta okoska gyerekkel együttalvók jönnek panaszkodni meg tanàcsot kérni,hogy 4-6 éves gyereket hogyan szoktassa àt a sajàt àgyàba mert nem megy... Hogyan is menne,ha a gyereknek ez a normàlis?

És nem még mindig nem normàlis a gyerekkel együtt aludni. Persze nem pàrhónapos csecsemőről beszélünk. De egy 1-2 éves vagy idősebb gyerek màr nem oda való. Azt azért ne keverjük,hogy anyuka nem tud elszakadni a babàtól vagy épp ez a kifogàs egy szar kapcsolatban a no szexre azzal,hogy mi a gyereknek a megfelelő a fejlődéséhez.

Van olyan baba aki igényli a közelséget és van olyan aki nem. A kisfiam nem tudott pl velem aludni,egyszerüen minden mozdulatomra felébredt én meg elzsibbadtam és kb éber kómàban voltam,mert nem tudtam mellette aludni. Külön àgyban pedig nyugodtan végigaludta az éjszakàt akàr 9-10óràt is baba koràtól. Nyugodt kiegyensúlyozott gyerek volt picinek is, nappal pedig egy igazi kis örökmozgó.

Szóval nem kellene osztanod az észt plàne ilyen stìlusban...

Utolsó. Senkit nem akarok bántani. Az én véleményem az, hogy a gyereknek az anyjánál van a legjobb helye egészen addig, amíg azt igényli. Hol olvastál olyanokat, hogy "nem tudom a 4-6 éves gyerekemet külön szoktatni", mert én sehol. Mindig a kicsikkel van ilyen probléma és ez érthető is. Mi a testvéremmel kicsiként a szüleinkkel aludtunk és önként mentünk külön szobába, amikor eljött az ideje.

A szexről csak annyit, hogy kevés olyan tüzes párt ismerek, mint mi vagyunk a férjemmel. Szerencsére nagy a házunk és nem csak a hálóban van ágy. Ezt a pár évet kibírjuk úgy, h nem a hálóban éljük a szexuális életünket.

És mit tapasztalok? Mindig amikor gyerektársaságba megyünk, azok a gyerekek, akik külön (ridegtartásban) alszanak, kevésbé barátkozóak, félősek. A lányom mindenkihez szeretettel fordul, simogat, ölel, puszil (általában ezek a gyerekek menekülnek előle).

Arról nem is beszélve, hogy milyen csodálatos érzés arra ébredni, hogy össze vissza puszilgat, simogat minket reggel a férjemmel.

Mi felismertük, hogy így sokkal jobb mindenkinek, nekünk így a jó.

"Az az anya, aki képes külön altatni a babáját, az nem szereti igazán, emiatt lelkiismeretfurdalása van ezért mindenhol a különszoba mellett kampányol, hogy az sokkal egészségesebb meg stb."

Kikérem magamnak!Szégyelld magad!

Felesleges személyeskedned.Az a primitív emberek fegyvere.

Általánosítottál,ráhúztad mindenkire aki külön altatja,így felesleges ilyennel kibújnod a dolog alól.Majd legközelebb odaírhatod,hogy "tisztelet a kivételnek"....