1 éves koron túli altatás. Kinek mi a módszere és hogyan szoktatta önálló elalvásra?

Lehet, hogy nem lesz megnyugtató a válaszom, de az én fiam 4 éves, és a mai napig altatom. Már túl vagyok azon, hogy problémázzak rajta. Nyilvánvalóan nem ringatom már, hanem összebújunk az ágyban, aztán amikor elaludt, kimegyek.

A környezetemben nem számítunk egyedinek ezzel a dologgal, sőt, többen azért irigyelnek, mert legalább éjjel nem velünk alszik.

Mi hintáztattuk, dajkáltuk, labdán rugóztunk vele, énekeltünk és úgy vittük az ágyába. Csakhogy kénytelenek voltunk önálló elalvásra szoktatni, mert jön a kistesó, és a férjem sincs mindig itthon, szóval nem mehetett így a végtelenségig.

Este fürdés, vacsi, jó éjt puszi, és berakjuk az ágyába. Az első nap iszonyú volt, több mint fél órán (sokkal többnek tűnt) keresztül bömbölt. Ott voltam vele, borzasztó volt... Aztán abbahagyta a sírást és hajlandó volt lefeküdni. Fogtam a pici kezét, simogattam, énekeltem neki, de nem vettem ki. A második nap kimaradt a sírás rész, de még hetekig ott kellett vele lennem és fognom a kis kezét, vagy simogatni a hátát. Azt hittem semmi eredménye nem lesz, de mostmár sokszor csak hasrafordul, és alszik. Mondjuk ő felébred még éjszaka enni, ezzel nem tudok mit kezdeni. Azt nem akartam, hogy akkor kezdjük el szoktatgatni, amikor megszületik a testvére, mert akkor azt hinné, hogy elhanyagoljuk. Nekünk ez a módszer vált be.