Aki kezdetektol fogva kulon szobaban altatta/altatja babajat nem faraszto ejszaka 2-3 orankent vagy esetleg surubben atjarni hozza etetni, dajkalni?

[link]

Nem tudom, én az a típus vagyok, aki ha felébred, teljesen mindegy, hogy csak 1 métert kell megtennem, vagy mondjuk hármat a gyerekszobáig. Szóval, a felkelés a babához mindenképp megerőltető lenne, de így azt az elképzelést meg tudtuk valósítani a gyerekekkel, amit szerettünk volna, és mindkettőnél nagyon bevált a külön szoba. A légzésfigyelőben persze hogy nem bíztam meg 100%-ban, hiszen gép, de átgondoltam, és semmi garancia nincs rá, hogy én felébrednék álmomból arra, hogy nem vesz levegőt a baba. Akkor már a gépben bízom, hiszen nem figyelhetem állandóan. El kell hinni, hogy vesz levegőt, és jelez a gép, ha nem. Nekem így működött és bevált. A nagynál egyébként nem volt még, és sokáig figyeltem, de hát ez lehetetlen dolog, lássuk be. :) Aztán elmentem a hálóba, és minden nagyon jó lett. Mindkét gyerek 6 hetes korától átaludta az éjszakákat, persze néha-néha volt buli, de ez normális.

Hát, én meg az a nullméteres típus, aki csak odafordul, kigombolja magát, aztán alszik is tovább. :)

Jó neked.:) Én ha felkeltem, akkor már mindegy...