Mi ez az új altatási stílus? Már hullik a hajam! Mi lehet a baj?
A lányom 2 éves múlt (2 éves 3 hónapos). Eddig szépen elaludt este magától. Bevittem, betakartam, puszi, és kijöttem. És max fél 9-kor aludt is. Na, ezen a héten rémálom minden este.
Beviszem, folyamatosan magyaráz eleinte, énekel, forgolódik. Utána a következő, hogy leveszi a zokniját, és "Anya, nem tudod, hol a zoknim?". Ezt eljátssza párszor, meg a "Takarj be!" kezdetűt is. Ezekkel még annyira nincs gond, ilyenkor nem szólok hozzá, csendben megcsinálom.
Utána viszont elkezd sírni, de csak afféle műsírással, hogy ő nem akar ott aludni, anyával alszik, és annyira felhergeli magát, hogy a végén már tényleg sír. És 9-fél 10 van, mire elalszik. Mi lelte?
Hát hasonló van nálunk is... 3 és fél éves a fiam, kisbaba korától szépen elaludt magától, aztán jött az egy mese és utána alvós korszak, semmi gond nem volt, most viszont egy ideje olyanokkal jön, hogy pisilni kell (pedig fektetés előtt volt) ki kell fújni az orrom, szomjas vagyok, takarj be rendesen, hol az az autóm, tegnap odáig "vetemedett" hogy ő maga dugta el az alvós autóját és velünk kerestette... :) Ezeket kb fektetés után vagy jó 40 percig játssza, aztán feladja... :)
Szerencsére nálunk sírás ritkán van...
A kisgyerekeknél szerintem csak a változás állandó. Ami tegnap még így volt, holnap már másképp van (legalábbis nekem ez a másfél évnyi tapasztalatom).
Esetleg pár napig maradj ott vele amíg elalszik, bár fennáll a "veszélye", hogy akkor most ezentúl majd úgy szeretne aludni, de lehet hogy legalább hamarabb elalszik.
Ja, az le is maradt, hogy tegnap ott kellett mellette lennem, amíg elaludt. Ezt sem értem, eddig sosem kérte.
Biztosan fáradt, bölcsiben ugyanannyit alszik, mint szokott, és a délutáni program is ugyanaz.
Hát nem fogsz örülni annak, amit írok, bár nem biztos, hogy nálatok is így lesz:
Az én fiam pontosan ilyen idősen ugyanezt kezdte, úgy, hogy előtte mindig is egyedül aludt el a szobájában.
2 év, 2 hónaposan pedig egyik napról a másikra nem akart elaludni, folyton kijött az ágyából utánam.
Először megpróbáltam, hogy ilyenkor csöndben visszaviszem, otthagyom, hát nem jött be. Háromnegyed óráig mászkáltunk ki-be, aztán már annyira sírt, hogy rázta az ideg, így ott maradtam vele.
Onnantól kezdve csakis úgy aludt el, hogy ott vagyok vele, és fogom a kezét. Ez hónapokig tartott, volt, hogy másfél órát kellett ott ülni mellette este.
Aztán ezt meguntam, és végül bevittem egy matracot az ágyunk mellé, és megengedtem, hogy ott aludjon. Ezt a módszert Ranschburg könyvében olvastam, és nálunk maximálisan bevált.
4 éves koráig aludt a szobánkban egy külön matracon, aztán külön ágyon.
4 évesen ugyanígy egyik napról a másikra úgy döntött, hogy a szobájában akar aludni, ez fél éve volt. Azóta minden ok.
Nálunk mondjuk az is volt, hogy éjjelente sokszor kelt, sírt, rossz alvó volt, így szerencsés volt, hogy mellettem van.
4 éves kora óta tökéletesen alszik.
Kitartás!
Ja, még annyi fontos, hogy a háttérben az van, hogy elkezdenek ilyenkor félni a sötétben, ez is egyfajta szeparációs szorongás.
Már lát a fantáziájával "dolokat", megijesztik az árnyak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!