Nem bírom idegekkel az éjszakákat. Mikor lesz jobb? Mit lehet tenni?
4.5 hónapos a fiam. Borzalmasan alszik. Van napirend, 1.5-2 óránként alszik nap közben igaz csak 30-50 perceket, 2.5-3 óránként kér cicit, este 7-8 között van alvás (fürdés masszázs cici és altatás cumival. Nem cicin alszik el) óránként kel fel aztán néha 11-hajnali 3ig alszik majd vagy 1 órán át altatni kell vagy 10-15 percenként ébred. Van hogy 1-2 órán keresztül ébren van, van hogy vissza alszik gyorsan de amint leteszem felébred. Este már nincs cici csak akkor ha nagyon nem tudom megnyugtatni.
Pár órát ha alszunk naponta. Mit lehet kezdeni?
“Járunk szülésfelkészítőre, aki tartja már a második szakember akitől azt hallom, hogy nem lesz semmi baja a babának ha néha hagyjuk kicsit sírni, persze nem órákat. Lehet amúgy ez a titka… Egyébként több embertől hallottam, hogy meg kell tanulnia a picinek is megnyugtatnia magát”
#21, igen, semmi baja nem lesz attól, ha nem dobsz el mindent azonnal, ha kinyitja a száját, hanem befejezed a dolgod a wc-n, vagy lemosod a balzsamot a hajadról, esetleg elmosod az utolsó tányért, de szándékosan sírni hagyni nem szabad, mert évekkel később is kimutatható a stresszhormon, amit a sírni hagyás okoz.
Az önnyugtatást pedig nem csecsemőkorban tanulják meg, hanem 2-3 éves korban. Nagyon nem mindegy.
Az első években NAGYON fontos, hogy választ kapjon a segítségkérésre, ami esetében a sírás, hiszen máshogy nem tudja elmondani, hogy valami nem ok. Ha ebben az időben sírni hagyod, nem azt tanulja meg, hogy egyedül megnyugodjon, hanem azt, hogy felesleges segítséget kérni, mert úgyse jön senki, le vagyok tojva.
A kérdezô pl a hülye gyerekorvos miatt pl nem ad enni a gyerekének éjjel, és csodálkozik, hogy nem alszanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!