Altassak ringatva? Ez sírni hagyás?

A lányom most nagyon benne van a szeparációs szorongásban, állandóan kézben lenne. Az altatás mostanában egy rémálom. Eddig letettem az ágyba és aludt, most meg azonnal áll fel, emeli a kezét, hogy vegyem fel és ordít.

Ha ringatom és teljesen alvva teszem le, akkor nincs dráma, alszik, de 20 perc múlva vagy amint észreveszi, hogy elmentem keservesen sír, és még nehezebben alszik vissza, nem mer elaludni, mert fél, hogy leteszem (félálomból a vállamról emelgeti a fejét és néz bele az arcomba, látja, hogy itt vagyok és visszateszi a fejét, de ezt akár egy órán keresztül).

A másik lehetőség, amit csináltam, hogy ott maradok vele, simogatom, beszélek hozzá, de nem veszem fel. Ilyenkor áll fel és szívszorítóan sír, emeli a kis karjait, hogy vegyem fel. Végül feladja, lefekszik és alszik, és ilyenkor sokkal többet alszik egy huzamban.

Fogalmam sincs, hogy mi a jó megoldás, ezek közül egy vagy egy harmadik. Semelyikkel nem érzem magam teljesen komfortosan, nem akarom, hogy rászokjon a ringatva altatásra, mert úgy tudom, hogy neki jobb, ha megtanul egyedül aludni (amúgy én ringatnám, amíg össze nem esem, nem amiatt nem akarom, hogy fárasztó), de nyilván azt sem akarom, hogy sírjon. Úgy néz rám sírás közben, úgy érzem, hogy cserben hagyom, segítséget kér, én meg tudom mit szeretne, de nem adom meg neki. Fogalmam sincs, hogy mit csináljak, kérlek segítsetek. :( A bababarát megoldás érdekel, nem az, hogy nekem könnyebb legyen, de olyan verzió, amivel hosszú távon is jót teszek neki. Mindenkinek nagyon köszönöm a választ!