Összebújva altatás? Valamit rosszul csinálok?
A lányom alapvetően nem alszik el nehezen, ha álmos, akkor némi nyűgösködés után babakocsiban, autóban is elalszik, de legjobban azt szereti, ha kézben cipelem és ringatom, már ha ugye nem a cicin alszik el, ami természetesen az abszolút favorit, de szerencsére nem az az egyedüli módja az altatásnak. Csak hát ugye egyre nehezebb a kis popsija, szóval gondoltam ezt a ringatás-dolgot ezt leváltani az ágyban összebújva, simogatósan alvásra. 1 éves múlt, egyébként.
Ez a fejemben amúgy úgy néz ki, hogy amikor már látom, hogy már álmosodik, elpilled, ragad le a szeme, cumizza az ujját, hozza a nyunyókáját, akármi, szóval amikor amúgy is vinném altatni, akkor szépen fogom, lefekszünk az ágyba egymással szemben, megölelem, dúdolok neki, simogatom a hátát, és ő békésen álomba szenderül és én örülök a fejemnek, hogy megoldottuk ringatás nélkül és nem is sírt és egyébként is milyen cuki.
A valóságban eddig 10ből 10 alkalommal felért egy pankrációval az egész folyamat, még amikor félig már alszik is, csukott szemmel is tolja el magát tőlem, rugdos, a kezével csapkod, addig-addig mocorog és zsizseg, amíg felébreszti magát, felül és menne játszani az ágyban, ha meg lefognám esetleg, akkor az meg kivétel nélkül mindig az az igazán kétségbeesett ordítós sírásba torkollik. Már tele vagyok mindenütt kék-zöld-lila foltokkal, karmolásnyomokkal, és közben meg megszakad a szívem, ha sírás a vége. Szóval ez a dolog ez egyértelműen nem működik nálunk, ami azért is fura, mert amúgy együtt alszunk, csak eddig mindig ringatva/cicin elaltattam, és miután leraktam az ágyba aludni, mentem utána én is.
Én csinálok valamit rosszul? Vagy simán létezhet, hogy ő nem ez a típus, aki elaludna így összebújva? Pedig olyan jó lenne, ha ez bejönne és szokásunkká válna, tudnék közben mesét olvasni neki, ha esetleg idővel jönne az újabb baba, akkor nagy pocakkal is kényelmesen tudnánk elaludni, nem kéne a tizenpár kilóit kézben cipelgetnem fel-alá mászkálva a lakás két pontja között.
Esetleg más alternatívát tudtok a sétálgatós ringatás helyett? Fitnesszlabdának nincs hely, de ha lenne se vennék, egy barátnőmnél egyszer kipróbáltam, majdnem kidobtam a taccsot a rugózástól, szóval ezt hanyagolnám. A szoptatásról meg lassanként szeretném leszoktatni, csak az esti nagy alvásnál altatom cicin most már. Amúgy fekve, összebújva cicizve elalszik ő, de csak éjszaka, félálomban, ha így akarnám elaltatni napközben, éber állapotból, akkor nem kér belőle, csak vigyorog rám nagy szemekkel és teli szájjal kuncorászik.
válasza:Sosem aludt el így a lányom.
Berakom a kiságyba hason. Hátat, arcát simogatom és közben énekelek, dúdolok.
válasza:Ugyanígy vagyunk, csak már másfél éves a lányom. Kb 15 hónaposan aludt el először úgy, hogy odabújt hozzám mint kiskifli. Ezt kb heti egyszer játssza el, egyébként ha lefekszem mellé, akkor felélénkül, játszani akar. Én azt csinálom, hogy kicsit csikizem, 'játszunk' fekve, majd mondom neki hogy "jóéjt, szép álmokat, aludj jól, szeretlek, kimegyek". És ilyenkor tényleg kimegyek. Vagy sír 2 percet és elalszik, vagy nem sír és elalszik. Természetesen én ezt egy évesen még nem vártam el. 13 hónaposan kapott ágyat, előtte kiságy volt, ringattam, de már nem volt kényelmes, és rögtön felkelt, amikor leraktam. 16 hónapos koráig szopizott, akkor mondtam neki, hogy elfogyott a tej, elfogadta rögtön 🤨
Szóval a válaszom lényege: ha elég álmos, akkor azzal csak zavarom, ha mellette vagyok, és ölelem, olyankor játszani akar... De ha kimegyek, sikerül neki elaludni
válasza:Biztos jó az együtt alvás?
Nálunk a saját ágyában alszik. Tej után fekszik kicsit az ölemben, én ülök, és a hintaszékben lököm magunkat, néha simizem kicsit, elalszik, mélyen, nem félálomban, leteszem az ágyába és kimegyek. Se sírás, se cipelés. Ha nagyon nem akar aludni, akkor éneklek neki.
Olyan módszert kell találni ami működik, nem amit elképzelsz.
válasza:Szerintem nem egyértelmű. Miért ne lehetne vele együtt aludni?
Amúgy elalszik a kiságyában, de az elaltatás nem működik úgy, hogy csak lerakom és akkor majd elalszik magától, ehhez még kicsi, tréningezni meg nem fogom.
válasza: válasza:#4-es válasz vagyok.
Hol írtam tréninget? Nem alszik el magától, az ölemben van amíg el nem alszik, csak nem járkálok és ringatom már, hanem hajtom a hintaszéket, és megvárom míg teljesen elmerül az álomban aztán megy a kiságyba.
Az a baj, hogy olyat vársz el tőle, amire valószínűleg nem érett. Tehát a fent leírt idilli altatás nem működik, majd valószínűleg akkor fog működni, mikor kicsikét idősebb lesz.
Az együtt alvást nem tudnám elképzelni egy 1 év körüli gyerekkel. Ezek szerint későn fekszik, és fekszel le vele te is? Vagy hamar mentek aludni mindketten? Esetleg kibújsz mellőle mikor elaludt?
Tudom, hogy összebújni a párunkkal nem csak ágyban lehet, de akkor csak úgy ott van a gyerek az ágyban, míg ti másik helyiségben vagytok együtt? Nem féltek, hogy legurul? Nem szoktatok kettesben együtt tölteni időt? Nem hiányzik 1-2 óra amikor nincs jelen a gyerek?
Bocs a sok kérdésért, de elképzelni nem tudom, hogy működik az együttalvás a gyakorlatban. Őszintén érdekel.
Nem címeztem senkinek a tréninges félmondatot, csak tényleg már lassan azt látom alternatívának az ilyen aktív altatással szemben, és azt meg nem szeretném egyáltalán.
Egyébként este általában cicin alszik el, akkor a kiságyba rakom be. Aztán este ébredésekkor jellemzően szintén a kiságyába rakom vissza, de ha sokszor ébred (4-5-6x kb még simán szokott), akkor a saját jól felfogott érdekemben az egyik ilyen éjszakai ébredésnél jön mellém, és akkor simán elalszik összebújva, még cici se feltétlenül kell olyankor. 7 éjszakából általában olyan 4-5-nél végül hajnali 1-2 körül mellettem köt ki, szóval mondhatni elég sűrűn alszunk együtt. Ezt a részt csak azért írtam így ide, hogy nem ismeretlen számára a módszer, mert születése óta kb ez a rendszer van (az első 3 hónapban vagy mellettem aludt a kanapén babafészekben, vagy éjszaka a babaöbölben, szóval ez a régebbi, nem a kiságyban alvása), aztán mégis hevesen ellenkezik.
A kanapén ülve, rám borulva, összebújva, úgy működik a dolog, bár még így is jelentősen hosszabb, mintha sétálgatok vele (csak összehasonlításként: sétálva ringatva 10-15 perc alatt simán elalszik, így az ölemben ülve 40-50-60 perc simán beletelik). De lassanként szeretnénk majd újabb babát, ezt addig, amíg nincs hasam, addig persze lehet így csinálni, de utána hogy fektessem a mellkasomra? Mert most ugye ez úgy néz ki, hogy hátradőlök a kanapén, ő ül az ölemben, és szépen ráborul a mellkasomra, közben simizem a hátát, dúdolok neki, stb. Ez így szuper meg minden, de azért nem egy terhesbiztos megoldás.
Egyébként babaöböl van az ágy felém eső végéhez tolva, a másik oldalon pedig fal, szóval elég legurulásbiztos az ágy, a gyerek meg nem forgolódik sokat egyébként sem. De ennek ellenére ha úgy alszik el a nagy ágyban, hogy én nem maradok mellette, akkor mindig átteleportálom a saját ágyába, szerencsére van olyan jó alvókája, hogy erre nem ébred fel, és akkor mindenki boldog. Bár megjegyzem, a kiságya az a mi szobánkban van amúgy is, szóval ha hancúrozni támad kedvünk a férjemmel, akkor is vagy megoldjuk a nappaliban, vagy csendesen megoldjuk a hálóban. A napi 1-2 óra, amíg nincs jelen a gyerek, meg eléggé hiányzik, de pont nem az összebújás miatt, hanem inkább a hatékony takarítás vagy a nyugodt filmezés miatt, de azt hiszem, ezt mindenki átérzi :D Viszont ha másik szobában is lenne, akkor sem tudom elképzelni, hogy úgy legyünk kettesben a férjemmel, hogy félig nem a gyerekre figyelek közben. Amikor jön a nagyi és elviszi játszóterezni, az más, de amíg csak mi vagyunk a felnőttek, akiknek vigyázni kell rá, addig tökmindegy, hol alszik és hol az ágya, nem tudjuk úgy elengedni magunkat, mintha egyáltalán nem lenne itt, értelemszerűen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!