Nem tud nélkülem aludni az 1 éves lányom, de néha a férjemmel is találkoznék végre, mit tegyek?

Valószínűleg a foga jön, nem véletlenül ordít, hiszen beszélni nem tud...

Szoktasd le a cicirol, egy évesen már nincs rá szükség, viszont magaddal szúrsz ki, mert még bölcsibe is ez lesz a probléma.

Megértelek. Nálunk ugyanez volt a helyzet. Kb. 13-14 hónapos korában javult lényegesen a helyzet.

Amióta pedig nem kap cicit (16 hó),csak egyszer ébred éjszaka, vagy még egyszer sem. Ezzel nem azt mondom, hogy válaszd el, mindenesetre én örülök, hogy megtettem. Jobban alszunk és 2(!) alkalommal kereste, amin nagyon meglepődtem.

Kitartás!

Pont tegnap írtam ki egy hasonló kérdést. Nekem is az a problémám,hogy az 1 éves kisfiam még mindig sokszor ébred az éjjel és csak cicivel alszik el/vissza,amit már nagyon kimerítő nekem is. A legtöbb hozzászóló azt tanácsolta,hogy próbáljam meg leszoktatni az éjszakai cicizésről. Főleg hogy nem is szopik igazából, csak kettőt kortyol és már alszik is,de ugye engem felébreszt és kialvatlanul kelek fel reggel. Én sírni biztos nem hagyom,annál én gyengébb vagyok,nincsenek kötélből az idegeim,meg hát a mindenem,ki sem bírnám. Biztos nem fog neki tetszeni,hogy nem kapja meg,főleg hogy kezdetektől ezt szokta meg,de most már muszáj változtatni ezen. Nem szeretném drasztikusan csinálni,mert neki a cici a mindene. Ma már próbálgattam,hogy mit reagál. Kicsi ringatás,itt nagyon nem tudta még hogy altatni szeretném,mert sose volt repertoárba. Mondjuk nem is szeretném a ringatáshoz szoktatni,mert az még fárasztóbb csak hogy lenyugodjon egy 10 percig lámpaoltás után meg ringattam. Utána lefeküdtünk simogattam,magam mellé fektettem,de nem vettem le a pólóm. Nagyon nem értette az egészet,rángatta már a ruhám és dörzsölte a szemét,álmos volt. Kicsit járattam mert még nem sírt csak kezdte nem tetszését kimutatni,elmászott,felállt,leült,nézett rám és totál nem értette.❤🤣 Mindig vissza fektettem,dúdoltam,simiztem,de aztán nagyon rázenditett. Úgyhogy ez ma még nem sikerült,holnap tovább fogom próbálgatni,egyszer csak elalszik...remélem.

A házaséletünk,házasságunk stabilnak mondható,de volt már jobb is nyilván. Hála Istennek a férjem nagyon intelligensen viszonyul ehhez a jelenlegi helyzethez. Látja ő is hogy nehéz ez a leválasztás dolog,sőt ő még lágyabbszívű mint én. Ma is mondta,mikor már sírt hogy áhhh hagyjuk ezt,ne csináljuk ezt vele,add neki oda,szegény stb. Azért mindig megtaláljuk a módját,hogy együtt legyünk,persze minőségben és mennyiségben nem olyan mint régen,de most ez egy ilyen időszak az életünkben. Nagyot csalódnék ha pont most menne félre amikor én próbálok több fronton helyt állni. Azonnal elhagynám és ezt tudja jól,remélem nem kockáztatná be.

Legalábbis én nem így ismertem meg.