Megpróbáljam a gyerekszobába tenni?

Jujj

A két véglet összecsapott..

Nem értem mit fokázzátpk egymást

Mindkèt véglet gáz... mert véglet...

Bem vslaszolni a gyerek igényeire és teljesen feladni magad akár 9 hónapra is.

Miért nincs arany középút?

/ iszsz sokáig szoptató, válaszkész nevelő anya vagyok.. de nő is.. 9-18 hó apra sem tudom kikapcsolni magam mont ember, mint nő, mint feleség, mint szüleim gyermeke.../

Amúgy ez hol volt kérdés?

1. Vagyok

Vagy a gyerek menjen a nappaliba, vagy ti

Gondolom van nappali ha a szobátokba egy komód sem fér a másik pedig gyerekszoba

Jajj bas.zki, neked zseni gyereked van akkor, biztos, igen. XD

Vagy csak minden gyerek más, és nem mindegyik igényli az elkapatást jelleméből adódóan. De biztos neked van 100% igazad, elvégre neves gyermekpszichológus vagy, nem?

Igenis ellehet kapatni egy 1 év alatti gyereket is már, ha olyan az anya, ha olyan a gyerek! Nem egy ilyen van a közelemben, aki az anyja mellett full 0-24 órában bőg, míg fel nem veszik, rázzák, ciciztetik, másnál meg tök jól el van, semmi baja. Nem hülye, azért mert még pár hónapos. Igenis, már egy féléves múlt baba is tudja, hogy kivel szemben mit engedhet meg magának, és tudja azt is, mit ér el a sírással.

Az már más dolog, hogy valaki csak azt tartja kötödő kapcsolatnak, ha a gyereke vele alszik. xD Én inkább a férjemmel alszom, nem pedig például az óvodás korú gyermekemmel, csak mert neki az jobban tetszik.

De tessék anyucik (mert nem nők és feleségek, csak anyucik), lehet lepontozni mindenkit, aki nem szalad rohan egész nap a gyerek után, és van egy kis magánélete és ideje is a gyereknevelés mellett. Ciciztessetek 0-24-ben 2 évig, ha szerintetek ez az egyetlen módja hogy a gyerek kötődjön hozzátok. Sőt, aludjon veletek iskolás koráig, hogy biztos tudja hogy szeretitek. Jesszus, komolyan ezek a válaszok már az ezotéria téma körben is megállják a helyüket. :D

Úristen, senki nem beszelt itt arról hogy hogy nézel ki, nem is érdekel, hogy milyen fitt anyuka vagy, és valószínűleg jóval fiatalabb vagyok mint te. :,D

Szót sem ejtettem arról, hogy baj ha valameddig befekszel a gyereked mellé, amíg nyugtalanak az éjszakái. Arról volt szó, ha valakik az óvodás gyereküket is maguk közé fektetik, és így élik az életüket.

Valamint arról, hogy szép álom, hogy néhány hónapos gyereket nem lehet elkapatni, mert igenis ellehet. Ki nem állhatom amikor anyuci az egy eves gyereket képtelen letenni, mert megallas nélkül ordít a felkapatott gyerek, es közben meg hallgatni kell, hogy panaszkodik, hogy ő milyen fáradt, meg milyen nehez a gyereknevelés. Persze hogy az, mert még vécére sem megy el a gyerek nélkül, nehogy lelki törést (vicc kategória) okozzon neki. Az emlegetett kötődéses neveléséről meg inkább ne is beszéljünk. :D Vicc, hogyha a 8 hónapos gyereket nem veszem fel, csak mert random a szemem lattara elkezdett sírni a semmiből (igen, már 8 hónaposan is van “ha sírok úgyis az lesz amit akarok” hiszti), akkor xar szülő vagyok, mert tönkre teszem a lelki fejlődését, és nem érzi hogy szeretem.

Es akkor jon az ezotérias része. A fél éves gyerek tudja érzékelni hogy nem szeretik, nem számíthat senkire, csak mert sírt a kiságyban 3 percet anyuka nélkül, de nem tud tudatosan sírni (“hisztizni”) azért hogy felvegyek?