Most komolyan ilyen szuper babák vannak a lakosság 99%-ban?

Minden gyerek más- Én szerencsés voltam, mert a fiam nem igazán volt sírós baba. Eleinte a mi szobánkban volt a kiságya, de akkor sem igazán kelt fel éjszaka, hogy éhes. De én mivel első baba, azt olvastam, hogy 4 óránként etetni kell, állandóan felébresztettem, hogy megetessem. Olyan 2 hónaposan nem ébresztettem fel. Nem sírt, átaludta az éjszakát. Szerencsés voltam, mert utána műr nem is igényelte (ha egyáltalán igényelte valaha is) az éjszakai evést. 4 hónapos korától külön volt a kis szobájában. Először igazán sírni 5 hónaposan hallottam, amikor 2 oldali tüdőgyulladása volt. Akkor pár napig éjszakáztunk vele.

Húgom kisfia viszont végig sírós baba volt. Még 1 évesen is éjszaka felkelt sírni. Sok gondja volt vele.

Sogórnőm meg elrontotta. Eleinte a kisfia ellett volna külön is, de mindig maga mellé vette az ágyba. Később már nem is akart a kiságyában aludni. Ma a kisfiú 8 éves, de még mindig az anyjáék ágyában alszik, nem hajlandó a saját ágyában aludni.

Barátnőm kislány is olyan volt mint a tied. De ő nem akarta, hogy velük aludjon, mert elmondta, sokat forgolódik, fél, hogy ráfekszik. Így majdnem 3 hétig nehezen de elérte, hogy a kislány a saját ágyában aludjon. Eleinte sírt, de nem kapta fel.

Nekem mindkettő nagyon jó alvó, a nagy pont 6 hetes korától alszik 12 órát egyben (azóta is), a kicsi 10 hetes korától ugyanennyit, mindenki a saját szobájában. A mozgásfejlődésük is gyors, ügyes, okos, mosolygós babák. Más oldalról megközelítve azonban: a nagy hasfájós volt és borzasztóan rosszul viselte a fogzást, annyira, hogy az idő sem szépítette meg. Heteket üvöltött végig mindkettő miatt, illetve ő nappal nem aludt szinte semmit 6-7 hónapos koráig. A kicsi pedig az evéssel szenved, ha rajta múlna, reggel szolizna egyet és annyi, töredékét sem eszi meg az elvártnaj. Emellé szívbeteg, 3 hetes kora óta napi gyógyszert szed.

Jobban örülnék egy rosszul alvó, de egészséges babának, és a nagy hasfájását és fogzását is átugranám.

A baba ahhoz szokik, amihez szoktatják! Ha első perctől következetesen a saját ágyában és a saját szobájában altatják, akkor azt fogja megszokni. És a következetesség nem azt jelenti, hogy ha sír, akkor kikapom és viszem a szülői ágyba. Ha sír, akkor is a kiságyban kell altatni és ott megvigasztalni.

Az én kisebbik lányom is rendkívül rossz alvó volt, néhány hónapig hasfájós is, de mégis a kiságyában aludt, nem fektettük be magunk közé, mert első perctől megbeszéltük, hogy az az ő szobája, az ő ágya, ott fog aludni. Ugyanígy csináltuk mind 3 gyerekünkkel, pedig mondom, egyikük sem volt egy hű de nagy alvó.

Persze egyszerűbb lett volna néha inkább csak magunk mellett altatni őket, de a következetesség nem itt kezdődik.

Szóval én teljes mértékig egyetértek azzal, hogy a hitvesi ágyban való altatás max a szülők igénye, mert hát nincs kedvük akár 10 percenként menni a síró gyerekhez, így kényelmesebb és egyszerűbb, NEKIK! És nem a gyereknek.

Az első gyerekem 5 hetes korától 23-5ig aludt. Cicin elaludt 9 körül, betettük az ágyába és csak 11-kor ébredt, megint elaludt a cicin, majd 5-kor ugyanez és 8 órakor ébredt fel teljesen. Vele egy szobában voltunk, külön ágyban.

A második gyerekem 2-3 óránként ébred születése óta. Most 2 éves és egy kezemen meg tudom számolni az átaludt éjszakákat. 1 éves koráig ő is egy szobában aludt velünk külön ágyban.

Szóval szerintem gyerekfüggő és nem feltétlenül nevelés/szoktatás kérdése.