Mit csináljak hogy betartsam a diétát?

Én évekig voltam hasonló helyzetben és soha nem találtam megfelelő módot, hogy tartani tudjam a célom. Egészen mostanáig.

Kb. fél éve elkezdtem időszakosan böjtölni: csak ebédet és vacsorát eszem délután 2 és este 8 között, akkor viszont nem nagyon korlátozom, mit eszem: ami jól esik és egész nagy adagokat. Persze törekszem, hogy helyesen táplálkozak, de hetente többször is becsúszik olyan, ami előtte nagyon nem volt a diétás listámon. És csodák csodája: nemhogy tartom a súlyom, de az izomzatom növekszik, a zsírom meg egyre csökken. Hozzá kell tennem, sokat sportolok is, de az magában nem elég.

Ezzel az életmóddal életem, hogy abban a napi 18 órában, amikor nem eszem, pihenjen és regenerálódjon a szervezetem, és a két kiadós étkezéssel meg mindig kalória mínuszban vagy pont egyenlegben vagyok.

Sosem éreztem ilyen jól magam és sosem néztem ki ilyen jól. Ajánlom, hogy próbáld ki. Az első párt hét nehéz lehet, de aztán természetessé válik, hogy nem eszel egész napos folyamatosan.

Egyszerű, írj fel a karodra olyan dolgokat amit nem szeretnél, hogy másoktól halj.

Mondjuk, hogy dagadt vagy meg ilyesmik. Jól látható legyen a kezeden. Úgy,hogy mikor enni próbálsz ez villogjon előtted. Ha sok emberrel találkozol elég csak egy kérdőjel, akkor meg magadnak teszel fel kérdéseket. Kell ez a finomság nekem? Le akarok fogyni? Csak azért, mert finom? Nem is vagyok éhes bas.szameg.

Ez sajátos kis technika, de működik.

Sok sikert!

Szia!

Szerintem inkább tűzz ki egy értelmes célt (mind a súlyod, mind a kalóriakereted tekintetében). 45 kilósan semmi tartalékod nem lenne. Csak egyszer kapj el egy komolyabb influenzát, és megbánod, gondolom nem szívesen lennél két hétig kórházban (rosszabb esetben örökké a temetőben).

Nem olyan drága egy testzsírszázalékot mérő mérleg, vegyél egyet karácsonyra. Utána pedig az egészséges testzsírszázalék legyen a cél. Addig, amíg nem rakod össze a pénzt a mérlegre, próbáld inkább az egészséges táplálkozást állandósítani, és egy olyan nassolási keretet bevezetni, amit hosszú távon, komoly hullámzás és pánikrohamok nélkül be tudsz tartani.

A "most már minden mindegy" ellen nekem az segít, ha minden édességet felírok. Nincs betartandó keret, de azért össze szoktam adni a cukortartalmat a nap végén, és összevetem a who ajánlással (ami kb. 30 g, de sok tényezőtől függ a pontos érték). Hiába nem írok elő magamnak semmit, ez valahogy mégis motivál.

Szerintem túl szigorú vagy, nem mindenki bírja ám azt. Miért ne ehetnél mindennap édességet, persze jófélét? Bár ha kaparod érte a falat, lehet, hogy tényleg nem kéne, ez nem teljesen egészséges kapcsolat az édességgel. Úgyhogy nekem fura ez a vasszigor, nekem soha eszembe se jutna ötletszerűen letiltani nekem igazán kedves ételcsoportokat (mert amúgy sok ételcsoportot letiltottam évekre s a kedvenc ételeimből is simán hagytam el, nem is hiányzott, maradt elég. de van, amit nem adok. kibírnám, de minek, ha jobb vele és nem árt?).

Súlyosabb az a hozzáállás, hogy "akkor már minden mindegy" (nem akarok hipokrita lenni, ismerem az ilyet én is, de tényleg nem mindegy, hogy mennyire szállsz el, ezt azért megállapíthatod, ha belegondolsz) s főleg hogy "akkor holnap keményen koplalok". Ez így nagyon nem OK.

Ha egyes ételeket képes vagy leszemetezni, akkor miért eszed meg? Válts tisztességesen életmódot és évekig, évtizedekig ne edd azt az ételt, ami szerinted tényleg rossz. Ami előnytelen, de elmegy, azt ritkán s ami OK, csak fogyáskor nem, azt vagy ritkán, vagy majd később.

Lehet, hogy ez egyedi, de amikor én életmódot váltottam s egyik napról a másikra elhagytam a cukrot, lisztet s még egy csomó dolgot, akkor ez nem volt nehéz. Ez nem fogyókúra volt, hanem tartós életmódváltás s onnantól más szemmel néztem ezekre a dolgokra, nem tekintettem őket ételnek (ami jó, mert én engedek a kísértésnek s ebben nem is látok problémát, általában). Ez nem volt tényleg 100%-os s nem tartott ki minden tiltólista még 10 évig sem, de azért egy határozott átkapcsolás volt. El se tudom képzelni, hogy ezt akaraterőből tartsam nap mint nap, de elhatározásból jópár évig ment. Az egészségem nekem sokat megér s egyszerűbb az előnytelenebb dolgokat alapból hanyagolni, mint naponta harcolni velük.