Ti is feladjátok a fogyókúrát amikor nem láttok változást 6-7 nap múlva a testeteken?
Én mindig nagyon elszántan kezdem a diétámat de amint megtapasztalom hogy éheznem kell ahhoz hogy menjenek le a kilók úgy száll ki belőlem az energia a fogyás felé vezető akarat erő.
Van egy 4 hónapos kisfiam aki éjjel gyakran ébred és én amikor felébredek éjjel nagyon éhes vagyok még akkor is mikor nem diétázom, soha nem eszek éjjel még is valamitől hízok.
Nem lehet hogy a szervezetem elkezd tartalékolni mert azt hiszi hogy éhezés jön?
Rengeteget eszek nappal nasik, és ha nem eszek édeset akkor éhség érzetem van.
Ha eszek napi 5 szem cukorkát ha nem is eszek rendesen de nem érzem azt hogy éhes lennék és tele vagyok energiával.
Mit kéne ennem hogy ne legyek éhes és ne szenvedésnek fogjam fel a diétát?
"amikor nem láttok változást 6-7 nap múlva a testeteken?"
Igen, ez a fogyókúrák lényege. Lesz egy életcélod, 70 éven át 6-7 napos ciklusokban 'fogyózol'.
Nincs értlme, de közben a bankok és gyógyszergyártók meggazdagodnak belőled, mert közben dolgozol is, pénzt keresel és költesz, és fogyózol (minő élet).
"amint megtapasztalom hogy éheznem kell ahhoz hogy menjenek le a kilók "
A megállapítás alaptalan.
"soha nem eszek éjjel még is valamitől hízok."
Talán nappal sem eszel, ételt és ezért hízol. Ez a részemről egy eléggé alapos gyanú! :)
"Rengeteget eszek nappal nasik, és ha nem eszek édeset akkor éhség érzetem van. "
Akár így is körülírhatnánk az elhízást :(
"
Mit kéne ennem hogy ne legyek éhes és ne szenvedésnek fogjam fel a diétát?"
Hogy mit hogyan fogsz fel, az benned dől el.
Mindenesetre húst és zsírt, sok zöldséget kellen enned. Így pár hét alatt megszűnne a szénhidrátfüggőséged, az inzulinrezisztenciád, normalizálódna az anyagcseréd, elmúlna a maró éhségérzet és cukor utáni vágy, és ez tudod mit jelent. Az anyagcsere normalizálódása = a fogyással is.
Ha én feladtam volna 6-7 nap után, most nem tartanék itt! Egy hónapnál voltam, az elején semmi érezhető változással, mikor kiderült, azalatt az idő alatt a testem megszabadult a rossz beidegződésektől az étkezéssel kapcsolatban. Már nem akarok nassolni, nem éhezek, pont annyit eszek, amennyi kell.
A diéta alapja a kitartás! Akármit ehetsz, ha nem vagy kitartó, soha nem fog sikerülni!
Én segítségül netes kalóriaszámlálókat használtam a kezdeteknél. Segített kicsit tudatosabban megválogatni, mit egyek. Plusz segített kialakítani, mi az a mennyiségű kaja, amivel simán bírom a napot éhezés nélkül, mégsem eszem túl magam, ergo nem hízok. És emellé bevezettem a sportot. Így fogytam le.
A kezdeti nassgörcsökön és ál-éhségeken túl kell esni, i kell bírni őket. Csak addig vannak, míg meg nem szokja a tested, hogy nincs több szemét.
A nasikban lévő cukor sajnos függőséget okoz. Nálam is ez volt, ha nem ettem édeset, mindig éhes voltam.
De egyszer sikerült elszánni magam, nulla nasi, és mindenből kivontam a cukrot, amiből csak tudtam. 3 hétig szenvedtem tőle, de azóta nem hiányzik.
Keress rá a cukorfüggőségre.
fogyás legfőbb meghatározója, hogy több energiát használj el, mint amit beviszel. "Számold" ki, hogy menni lenne számodra az ideális energiabevitel, és ennek a 90-95%-át vidd be. Igaz nem 6-7 nap alatt (ez káros) lesz változás, hanem fél év vagy több is, de nem leszel éhes.
ui.: egyél mindent nyugodtan, persze módjával
Ez a modern nyugati dietetika elmélete.
A modern nyugati dietetika nem tudomány, szerintem hagyni kellene a dogmáit.
Hónapok óta nem látok változást, néha lazítok, de mivel nem fogyókúrázom, hanem életmódot váltottam, s nem szeszélyből, hanem meggyőződésből vagy hogy mondjam, nem tudok visszamenni :D Nagyon makacs vagyok, évek alatt sem adom fel azt, amit igazán akarok, ha megy, h nem.
Viszont éhezni nem lennék hajlandó a fogyásért. Hedonista vagyok, a fogyásnak élvezetesnek kell lennie. Minimális önfegyelem, olykor, egye fene, még belefér. Kísérletezni úgyis szeretek... Eleinte rendben volt, sok hónap alatt lassan fogytam (bulikkal és szükséges mennyiségű evéssel, ami nálam 2000 kalória fölött van, elégedett voltam), most már ennél fegyelmezettebben sem. Na itt nehéz, bár ahogy írtam, nincs mit feladni, mert életmódot váltottam. Max. egyik napom szénhidrátdúsabb, mint a másik.
Az édességek kedvelése csak egy időre múlt el, de ez annyira nem zaklat fel, nem kell az nekem naponta... Igazából pont a szénhidrátdús napokon vagyok éhesebb, a durván szénhidrátszegényeken pedig esélytelen az édességvágy, az szuper, de olyankor nem fér a napomba elég zöldség s azt nem csinálom, nehéz dolgok ezek.
A helyedben kísérleteznék, minek az evése ad energiát, eléggé abnormális, hogy a testnek cukorka kelljen, ez biztosan nincs így. (Az enyémnek zsír kell, de nagyon nosztalgikus az édességekkel kapcsolatban s éhség esetén eléggé hamar beugrik az édesség gondolata. vagy evés után, megszokásból és hedonizmusból. Nehéz, de a Te eseted még nehezebbnek tűnik nekem, részvétem. A megoldás sokszor közel sem olyan egyszerű, mint egyeseknek látszik.)
mindegyik hozzászóló leírta a problémád, és némi megoldást...
a 8-as megadta a kottát, abból kell(ene) játszanod..
napi 1200 kalória, öt-hatszori csipegetés, (nem falás) aztán hat hónap múlva már megfordulnak utánad...
vannak honlpok, ahol segítséget adhatsz magadnak...példul a kalóriabáis.hu...
nehéz, de megéri.
van aki tartósan diétázik megszakítás nélkül(ésszerűen étkezik) mert csak így tudja tartani a versenysúlyát...
mert az élet egy verseny...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!