Nem megy a fogyás, mert lélekben, belül még mindig az 50 kg-os lány vagyok. Hogy tudatosítsam végre magamba, hogy kövér vagyok?

Ha legalább 190 cm magas vagy hozzá, akkor nem gond.

Nézd meg magad teljes alakos tükörben, oldalról is, na akkor majd kövérnek látod magad.

Ha nem latod magad kovernek akkor pontosan mi zavar a tulsulyodban?:) ha az egeszegugyi problemak, akkor el kell fogadnod , hogy ha egeszseges akarsz lenni le kell fogynod.

De alapjaraton en ugy gondolom , ha te jol erzed magad igy ahogy vagy, pl nem latod magad nagydarabnak akkor minek szenvedj a fogyassal? En peldaul nagyon vekony testalkatu vagyok, de volt egy idoszak amikor meghiztam 5 kg-ot (ami egyaltalan nem sok), de mar ennyitol kikeszultem es a tukorbe se tudtam nezni. Igy lefogytam.

De ha nem zavart volna a dolog akkor szenvedtem volna azzal hogy fogyozzak :)

Ahogy írod, tudod, hogy gond van, de aztán elfelejted. Sokan vannak így. Kényelmes beletörődni.

Jön az, hogy lefogyok, majd holnap el is kezdem. Vagy jövő héten.

Majd kikapcsolom a tévét, és csinálok valami értelmeset, kirándulok, kertészkedek, sportolok, nyelvet tanulok, csak ma még nem, mert most pont stresszes vagyok.

A sport az egyik legjobb gyógyszer stressz ellen.

Sőt, a tanulás is, ha nagyon csinálod.

Meg bármi, ha nagyon csinálod. Adrenalinnal.

Gondolj a gyerekedre is.

Kövéren nem akármit tudsz vele játszani.

Nehezebben tudsz vele kirándulni, vagy versenyt futni.

És gondolom, hogy jobb érzés lenne neki, ha azt látná, hogy anya sportol, nyelvet tanul, kertészkedik, aktív életet él.

Manapság sajnos sokan mondják neked, hogy fogadd el magad olyannak, amilyen vagy.

Ne higgy nekik. Higgy a szándék erejében, a fejlődésben.

Az rendben van, hogy szeresd magad így is, de nem árt a vágy a fejlődésre.

A gyerekednek mit akarsz tanítani, milyen mintát akarsz mutatni?

És mellesleg, ha rászánsz 1-2-3 hónapot, merthogy óvatosan kell kezdeni, nehogy futással a túlsúly miatt túlterheld az ízületeidet, akkor rájössz, hogy a sport élvezetet ad, boldogság hormont, jobb mint a zabálás.

Felszedtem én is 20 kilót. Elkezdi az ember érezni a hátrányokat, lépcsőn liheg, nehezebb a cipőt bekötni, stb.

Na, mondom, állj, nem jól van ez így...

A FB-n láttam ezt a kérdést.

Anorexia miatt kerestünk fel dietetikust. Segített felszedni x kg-t, hogy az normál tartományban legyen a súlyom. Amúgy ő nem csak a súlygyarapodásban segít a pácienseinek, hanem a súlyvesztésben és azt mondja, azért nem megy a diéta sokszor, mert az emberek nem életmódot váltanak, hanem lemondanak.

És tényleg; sokak fejében fogyókúra címszó alatt a saláták meg a koplalás jut eszébe. Így persze, hogy nincs meg a motivációja az embernek.

Mindent lehet, csak mértékkel és egészségesen, olyan anyagokból elkészítve, amikből az ember szervezete profitál.

Nagyon sok páciensét segítette úgy lefogyni, hogy nem kellett semmiről lemondaniuk és egészséges életmódra átálltak, amit követtek utána is.

Szóval javaslom, írd le kis noteszbe, hogy a héten mit ettél, közben kérj időpontot dietetikushoz és ő segít egy rendes diétát összeállítani.

A másik; ezt is a dietetikus mondta; amíg az embernek nem jelent egészségügyi gondot a súlyfelesleg és, ha jól érzi magát a bőrében, nem kell erőltetni a fogyást.

Mivel nekem az egész időszak, amíg gyógyultam, nagyon nehéz volt; maga az állapot is, amibe előtte belevittem saját magam, én is ezt tudom tanácsolni - ha Te szereted magad úgy, ahogy vagy, jól érzed magad, nincsenek eü gondjaid, nem fontos szerintem a fogyás. Ha mégis fogynál, ne lemondással; életmódváltással tedd. :)

Ha különben egészséges vagy, a leírás alapján igen, akkor a legegyszerűbb elolvasni a gyomorgyűrű működéséről szóló lerást és látni fogod, hogy ezt gyomorgyűrű nélkül is könnyen megcsinálhatod (agyi gyomorgyűrű). Az egyetlen hatékony fogyási módszer a gyomorgyűrű. Az egy dolgot csinál és még egyet. Nem tudsz egyszerre sokat enni és ami a lényeg: nem tudsz zabálni (gyorsan enni). Az elhizás leggyakoribb oka egészséges embereknél a gyors evés. Mivel gyorsan eszel, ezért jóval többet eszel, mint kellene, mert egyszerűen éhesnek érzed magad.

A következőt kell csinálni: figyeld meg magad evés közben és szánj időt az evésre. Rágd meg alaposan az ennivalót és élvezd az ízét. Bármit ehetsz, de az finom legyen. Az első 1-2 hét nehéz, mert a vércukorszinted libikókázni fog, szédülhetsz stb, ezért tarts magadnál mindig csokit, kekszet ilyesmit. Ha ebbe belejössz, látni fogod, hogy jóval kevesebbet eszel és kevesebb alkalommal. Ha erre ráérzel, akkor már nem lesz lényeges a testsúlyod meg semmi, csak az a felszabadultság, amit a normális evés jelent.

"Na meg a férjem nem nagyon nyúl így hozzám.."

És az jó? Ezt akkor Te is elfogadod? Ő elfogadja, hogy ilyen vagy, mást nem tehet.

"De nem látom magam kövérnek" De a baba böfiztetése is már kihívás, fájnak a lábaid.

Az igazi felismerés az, amikor belátod, hogy azért van egészségügyi probléma és akarok tenni ellene valamit.

Tegyél egymásmellé két képet magadról (56kg/82kg) és nézegesd melyik tetszik, kérdezd meg a férjed, melyikhez nyúlna és legyen őszinte.

160 cm a 80 kg tényleg olyan sok nem már.

pláne hogy szültél is.

szerintem légy büszke magadra szépen lassan majd le adod.