A családotok támogat titeket a fogyókúrában?

Engem sem támogatnak, sőt...

A családban mindenki túlsúlyos, de ragaszkodnak a szokásaikhoz, zsíros, nehéz ételek, tésztával, fehér kenyérrel és 2 étkezés közt is nyammogni kell valamit, úgyhogy mindig van pogácsa, keksz, süti, csoki...

Mióta ezekről tudomást sem veszek és magamra főzök megy a besértődés, hogy nem eszek a főztjükből meg hogy CSAK 1 csokiba nem halsz bele kislányom... CSAK 1 kicsi tányér tészta nem árt, eddig is megetted... igen, azért híztam el én is, mint ők...

Ha meg a szobabiciklit használom odaállnak elé és vigyorogva néznek.

Észre sem veszik :)

Amikor több kg voltam, akkor is dicsértek. És most is dicsérnek.

Ismerősök meg sose dicsérnek. Amikor vékonyabb voltam, akkor piszkáltak, hogy túl vékony vagyok. Amikor híztam, akkor azért, mert nem vagyok vékony. Aztán újra vékony lettem, akkor meg megint jöttek azzal, hogy túl vékony vagyok.

Egyébként teljesen normális testalkatom van, sose voltam se kövér, se betegesen sovány. Egyszer volt rajtam 8 kg felesleg.

Igen, a párom lelkes, hogy vékonyabb vagyok :) 25 kiló feleslegnél se volt egy rossz szava sem, de most jobban tetszem neki.

Csak főzni tud nehezen nekem, mert nekem, ha a választott életmódomat be akarom tartani, vigyáznom kell a zöldségekkel a szénhidrát miatt, s mi mást ennénk, mint zöldségételt? Húst nem szoktunk.

De tudja, mit ehetek és mit nem s nyilván nem szabotál, sőt ha szénhidrátosabb ételből akarok enni, szól, pedig nyilván én is tisztában vagyok a dolgokkal.

Amúgy magam miatt csinálom, nem kell támogatni, de persze jólesik :)

Pár ételcsoport elhagyásában pedig követett is a párom, az is segít. Szinte mindig ugyanazt főzöm mindkettőnknek, csak más körettel esszük vagy más arányban.