Miért kell a boldogságomhoz az evés? Hogy lehetne leszokni róla?

Alapból nagyon szeret jutalmazni az agyunk az evésért, hisz az létszükség az életben maradásunkhoz. A gond egyrészt azért alakult ki, mert az ember már elég régóta nincs korlátozva az élelemszerzéssel, tehát nem kellene annyira jónak lennie az étkezéseknek. Az édes ízhez is evolúciós okokból vonzódik mindenki annyira.

A másik fő kiváltó okot a tanulás jelenti, vagyis, hogy összekötöd az étkezést valami jóval, pl. amikor végre találkozhattál anyukáddal, mindig megettetek egy sütit, így összekapcsolódott a két dolog. Ilyen miatt sokan keresik a boldogságot az ételekben, mert egy kellemes eseménnyel kapcsolták össze.

Leszokást segítheti, ha találsz egy másik örömforrást, amivel kiválthatod a nasisat.

Én is ezzel a problémával küzdök,de ha megkívánok valami hizlaló ételt,akkor arra gondolok,hogy ki kell bírnom,ha csinosodni szeretnék.

Sok sikert,biztos neked is sikerülni fog! :)

Én is imádok enni, sőt szerintem sokan vannak így, ez természetes ahogy az előttem szóló is írta.

Én is mindig monitorozom a spájzot, hogy mindig legyen raktáron minden. Ellenkező esetben romlik a komfortérzetem.

Azzal a különbséggel csinálom, hogy én nem csokit és chipset "halmozok", hanem gyümölcsöt, zöldséget, magokat, húsokat, tojást stb. Tojásból pl. mindig minimum 30 darab van otthon. Ha az alá csökken, akkor veszek még egy tálcával. Igaz nálunk aztán fogy is rendesen!

A gyümispultot is mindig utántöltöm hasonlóképpen.

Nem tudom...én erről nem akarok leszokni. Este én is sokszor a reggelre gondolok, hogy milyen jó lesz almát enni vaníliás tojáslepénnyel, hozzáadott cukor nélküli lekvárral és mandulával. Vagy valami más finomságot.

Te is inkább válts életmódot és akkor ez nem jelent problémát.