Van köztetek olyan, aki megbánta, hogy lefogyott?

Életmód váltással. Azelőtt, ha megkívántam valami édességet nem tudtam neki ellenállni. Azt hittem azzal spórolok, ha megveszem a levesporokat, meg a poros tésztaszószokat (maggi stb.). Egyoldalúan étkeztem. Tésztát tésztával. A zöldségeket nagy ívben kerültem, nem szerettem őket a paradicsomon és uborkán kívül gyakorlatilag más zöldséget nem ettem. Este, ha megéheztem összeütöttem gyorsan egy mikrós bögrés sütit és befaltam. Agyon cukrozott teát ittam és a munkán kívül semmit nem mozogtam.

Aztán el kezdtem futni. (mellesleg a futásba bele szerettem, ha futok szó szerint libabőrös leszek az örömtől) Ahogy kezdtem belejönni a futásba kipróbáltam más mozgásformákat is mellé. Mindenféle fitness dvd-re ugráltam, de az nem igazán villanyozott fel, sőt... most a fegyencedzés tetszik nagyon. Élvezem.

Étkezés terén: Felhagytam a porokkal, sőt igazából főzés során nem is használok már sót. És lám... olcsóbban megúszom az étkezéseket mint eddig. A cukrot is mellőzöm amennyire csak lehetséges. Rájöttem, hogy a tea egy kanál mézzel vagy épp ízesítetlenül is iható. Nemet tudok mondani az édességre. A tésztáról nem mondtam le, de csak mértékkel fogyasztom és csak durum tésztát vagy teljes kiőrlésű lisztből én magam csinálom.

Elkezdtem zöldségeket enni főleg köretként, de már főételként is megeszem a zöldségből készült ételeket. Olyan zöldségeket is megeszek, amire azelőtt azt mondtam, hogy "inkább éhen halok...de meg nem eszem".

Szóval figyelek az ételek minőségére, mennyiségére és változatosságára.

Most igyekszem kísérletezni, variálni a mennyiségekkel, hogy mi/mennyi a jó, de még mindig nem sikerült belőnöm a megfelelő mennyiséget, mert mióta a futást és a fegyencedzést együtt csinálom megint elkezdett lefelé kúszni a súlyom és ez idegesít. Fejlődés helyett mintha visszafejlődnék.

Tudtommal nincs semmi baj a gerincemmel.

Már egészen kisgyerekként is "pocakos" voltam, pedig akkor még nem is voltam túlsúlyban. Erre jön a sok évnyi tunyulás és egészségtelen étrend, aminek a nyomait 100%-osan eltüntetni nem lehet, főleg így közel a 30-hoz. Ezért biztos vagyok benne, hogy a hasamon zsír van, ami nem fog eltüntetni soha. Ugyanez a helyzet a belső combommal. Épp ezért igazából nem is vagyok elkeseredve attól, hogy onnan nem megy le a plusz. Az jobban zavar, hogy onnan fogytam, ahonnan nem, vagy csak keveset szerettem volna. De ugyebár helyi zsírégetés nincs, így nekem ez jutott. Remélem azért tudok magamra szedni annyi izmot, hogy a legborúsabb napokon se érezzem magam aushwitz-i menekültnek.

168 cm és 54 kg.

Ami zsír maradt rajtam az az alhasamon és fenék/comb/csípő tájon van. Pont ott, ahol nem kellene...