Tényleg anorexiás vagyok?

A családom aggódik miattam, mert szerintük rettenetesen sovány lettem az elmúlt hónapban, és őszintén én sem érzem, hogy minden rendben lenne. Jelenleg 170 centi körül vagyok és 49 kg,de kövérnek látom/érzem magam.Sokat stresszelek,a legtöbb étkezés után hashajtót szedek,vagy hánytatom magam. Gyakran napokig nem eszem, mert hányingerem lesz, ha a kajára gondolok. Van egy barátom, elég komoly kapcsolatban élünk, de egyszerűen képtelen vagyok vele az együttlétre. Sokáig nem beszéltem erről senkinek ( csak akkor hánytam, vagy tornáztam ha senki sem látta ) de amikor rövid időn belül rohamosan csökkent a súlyom felfigyeltek rá. Tisztában vagyok vele, hogy fogytam, hiszen a mérleg kimutatja, olvasni pedig tudok. Mégis, mikor belenézek a tükörbe egy dagadt disznónak érzem magam :/ A családom és a barátaim nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, én pedig nagyon szégyenlem magam miatta, de nem tudok mit tenni. Egyszerűen ez van. Legszívesebben a föld alá sülyednék amiért ezt élik át miattam, de nincs merszem segítséget kérni, pedig szerintük anorexiás vagyok. Most itt, névtelenül megírom a problémám, hogy segítséget és tanácsot kérjek.

16/L