Az emberek döntő többségének szerintem kisebb gondja is nagyobb annál, hogy számolgasson, s míg én néha kíváncsíságból megsaccolom, mi a helyzet a makrotápanyagok és összkalória terén, az a fogyásban engem mit sem segít, mert ha éhes vagyok, úgyis eszem, ha nem, akkor valószínűleg nem.
Viszont nagyon tipikus, hogy valaki számolgatás, odafigyelés nélkül nagyjából annyi kalóriát visz be, amennyi neki kell (a tápanyagösszetétel már más kérdés). A párom igenis fogy, ha kevesebbet eszik és hízik, ha többet, ő ilyen fajta. Nálam ez már nem ilyen egyszerű, az én testem stagnálni szeret, ha van egy kis feleslege, ha nem. Nagy felesleget nem tud megtartani rendes étkezéssel, sőt, semmilyennel sem.
Nem logikus, hogy egy egészséges embernek rendes evéssel számolnia kelljen. Nem vagyunk télen zsírraktárból túlélő állatok, a test maga fizikailag nem kíván folytonos kalóriatöbbletet, ahhoz rossz táplálkozás és a test igényeit semmibe vevő "ezt már meg kell ennem, olyan finomnak tűnik és amúgyis rossz napom van" dolgok vagy hasonlók kellenek. Kivéve, ha valakinek valami más, fizikaibb baja van és amiatt eszik túl. De az nem normális.
A főtt krumpli szénhidrát, nem is a legjobb fajtából, én is szeretem a krumplit, de nem tartom fogyókúrásnak, de nagyobb mennyiségben jónak sem érzem magam számára. Egy krumpli a nagy fazék currybe még elmegy, fölötte már nem érzem magam olyan könnyednek, mint az étrendembe igazán beletartozó ételek fogyasztásakor. Azt hiszem, az én testem jól jelez, de nem állíthatom, hogy ez mindenkire vonatkozik, én aztán nem szólok bele mások krumplievésébe...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!