Kényszerevésből kigyógyulni?
Szóval a gondom az,hogy kényszerevő vagyok körülbelül már egy éve. Az előtt anorexiába sikerült belecseppennem,13 évesen. Minden nap megfogadom,hogy ma normálisan eszek de soha nem sikerül. Mindig "elfelejtem",hogy mit ígértem magamnak,egy hang mindig evésre késztet a fejemben. Igazából már nem is tudom,hogy mikor voltam utoljára úgy testileg éhes. Mindig csak a lelkem kívánja és egyszerűen mindig beleesek a csapdába. Egyre gyakrabban maradok ki az iskolából,nem járok sehova,nincs kedvem emberekhez mert félek,hogy mit gondolnak rólam. Szinte rettegek attól,hogy mikor szól be valaki,hogy kövér vagyok. Ha szomorú vagyok zabálok,ha nem,akkor is. Szüleimnek nem merek szólni,mert kisebb gondjuk is nagyobb nálam...Nem tudom,hogy tudnék normális életet élni..
Valaki akinek kényszerevéses tapasztalatai vannak,kérem segíteni nekem?
Előre is köszönöm!
Egy 14 éves lány
válasza:Nyugodtan szólj a szüleidnek! A gyerekük vagy és hidd el, hogy amint megtudják, hogy segítségre van szükséged, meg fogod kapni a kellő figyelmet. Szóval szedd össze a bátorságod és mondd el nekik!
Amúgy megértelek, én is hasonló cipőben járok, de én mondjuk le tudom győzni. Én nem is így fogom fel, hogy kényszerevő vagyok, hiszen ha csak magamba sulykolom attól csak rosszabb lesz.
Én is lelki gondok miatt eszem. 10 évvel vagyok nálad idősebb, de se párkapcsolatom, se munkám, és a pénz hiány miatt lassan már barátim sincsenek, hiszen nem tudok velük tartani sehova.
És mit csinálok? Hát eszem.. meg is lett az eredménye, jól meghíztam.
De én elég simán leküzdöm, egy kis odafigyeléssel. Illetve elkezdtem egészségesen enni, és az energiáimat sportra fordítom. Nekem ez bevált. És még fogyok is!
válasza:Sajnos én is az vagyok !
És eddig semmi se segített :/...
A súlyom már közelit a 80-hoz ...
170cm vagyok.
Kedves kérdező te hány kiló vagy ?
17/L
válasza:Sajnos én is ilyen vagyok, nem bírom a nyomást és a kényszert, főleg, ha megszaporodik a tanulnivalóm, s mivel derítem magam jókedvre, mibe folytom a bánatom ilyenkor?
Igen-igen, mindkettőre az evés a válasz! :(
Nyilván az lenne a megoldás, hogy kiírtjuk a probléma gyökerét, esetemben ez az egyetemről való kiiratkozást jelentené... Nyilván nem tehetem meg, hogy otthagyok mindent, amiért eddig güriztem, pedig vágyok rá nagyon...
Fogalmam sincs, hogy mit kellene kezdenünk magunkkal... :(
válasza:Én is ebbe a szituációba csöppentem úgy mint te úgy kb 3 hónapra.Mi volt a probléma? Féltem attól hogy meghízok, ezért szomorúságomban szarrá kajáltam magam és amikor le akartam adni amit felkajáltam megtörtem újra és mégtöbbet ettem.
Persze nem híztam el, mert sikerült leállni.Hogy hogyan?Áttértem egy magas szénhidrát tartalmú, növényi étrendre ami alatt annyit eszek amennyit akarok és egyre jobban nézek ki.Próbálj meg SOK zöldséget és hüvelyest enni és ne félj attól hogy az hízlal, nem fog.Én egyszerre el tudtam dobni az összes cukros szart, mert nagyon ki akartam ebből gyógyulni és sikerült.Most is vannak olyan pillanataim mikor unalomból eszek, de teljesen tudom irányítani és ha mégis legyőz, akkor is csak annyi hogy előrébb hozok egy kaját, pl az uzsit 1-2 órával.Ne szenvedj, ÉLJ.
A szüleiddel pedig mindenképp beszélj mert ilyen fiatalon ez nagyon gáz.Nekem nagyon komoly lelki problémák okozták ezt a történéssorozatot, remélem neked nem kellett hasonlókat átélni abban a korban.
18/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!