Hogy tortenik a hizas? Tehat ha megeszem egy csokit vagy sutit, az mikorra latszik meg rajtam?

Attól, hogy néha eszel sütit meg csokit, nem fogsz meghízni, csak, ha mértéktelenül eszed.

Akkor sem egyik napról a másikra.

Az ember szervezetében az emésztés a szájüregben kezdődik, ahol a fogak által szétzúzott táplálék nyállal keveredik. A nyálat a fültő-, a nyelv és az állkapocs alatti mirigyek termelik. A nyál elősegíti a táplálék továbbhaladását a nyelőcsőben, és szénhidrátbontó enzimet (nyálamiláz) is tartalmaz. A nyálamiláz a táplálék keményítőjét dextrinekre és maltózra bontja. A táplálék a szájüregből a garaton át a nyelőcsőbe, onnan a gyomorba jut. A gyomorban termelődő gyomornedv erősen savas kémhatású, és fehérjebontó enzimet (pepszint) tartalmaz. A gyomorból a táplálék a vékonybélbe jut, amelybe két nagy mirigy, a máj és a hasnyálmirigy önti váladékait. A máj váladéka, az epe elősegíti a zsírok lebontását és felszívódását. A hasnyálmirigy váladéka a hasnyál. Ebben több enzim található (pl. a fehérjebontó tripszin, kimotripszin és peptidázok, a zsírokat bontó lipázok és a szénhidrátokat bontó amiláz). Az emésztés itt már gyengén lúgos kémhatásnál történik. A vékonybélben indul meg a lebontott tápanyagok felszívódása is. A vastagbélben történik a víz és a sók felszívódása, valamint a kiürítésre kerülő salakanyagok besűrűsödése is. A táplálék keresztülhaladását a bélcsatornán a garattól kezdve a bélcsatorna akarattól független, úgynevezett perisztaltikus mozgása biztosítja.

Zsírok emésztése:

A vékonybélben levő zsírcseppeket az epesavas sók emulgeálják, így teszik hozzáférhetővé a hasnyálmirigyből származó, lipáz nevű enzim számára, amely a két szélső zsírsavat lehasítja a trigliceridekről. A maradék monoglicerid és a felszabaduló zsírsavak csak epesavak jelenlétében (azokkal komplexet képezve) képesek átlépni a bélbolyhokat vékony rétegben befedő folyadékon, és a bélhámsejt membránján (hártyáján).

A rövid és középhosszú láncú zsírsavakat tartalmazó trigliceridek bomlás nélkül is felszívódhatnak. Specifikus enzimek a lecitinről és a koleszterin-észterekről is lehasítnak egy-egy zsírsavat, hogy felszívhatóvá tegyék azokat. A bélhámsejtekbe került zsírsavak egy része már itt átalakul fajspecifikus zsírsavvá. A monogliceridhez újból zsírsavak kapcsolódnak, a hosszú zsírsavláncokat tartalmazó trigliceridek zsírcsepp („kilomikron”) formájában, fehérjeburokba zárva távoznak a bélhámsejtekből a nyirokerek felé. A rövid és középhosszú zsírsavakat tartalmazó zsírok közvetlenül a bélbolyhok vérereibe jutnak (lásd. még: emésztés a vékonybélben).

Zsírok molekuláris anyagcserefolyamata:

Zsíros táplálék elfogyasztása után a levett vér plazmája fehér színű, zavaros az apró zsírcseppektől. Kb. 6 óra elteltével tisztul fel a plazma, azaz tűnnek el a keringésből a zsírcseppecskék. A bennük lévő triglicerideket az izom-és zsírsejtek veszik fel. A vízben oldhatatlan lipidek vérben (vizes fázisban) való szállítása úgy történik, hogy a bélsejtek kettős rétegű fehérjéből, foszfolipidből és koleszterinből álló burokba csomagolják a lipidmolekulákat (triglicerideket, koleszterint, foszfolipidet, epesavakat). Így kerül a zsírcsepp a bélhámsejtekből az erek felé.

Nagy mérete miatt azonban nem fér át a vérkapilláris falának a nyílásain, ezért a nyirokereken keresztül kerül a vérkeringésbe (innen az elnevezés: kilomikron = chylo-mikron). Az izom- és zsírszövetben, majd a májsejtekben bomlik le. A kapillárisok (kis vérerek) falán elhelyezkedő enzim hatására a benne lévő trigliceridek lehasadnak zsírsavakra és glicerinre, a sejtek közötti térbe kerülnek, ahonnan gyorsan belépnek a környező sejtekbe. Szénhidrátban bő táplálkozás után a szervezet számára pillanatnyilag felesleges glukózt a májsejtek zsírsavvá, majd trigliceriddé, ill. koleszterinné alakítják. Ez a zsír is fehérje-lipid burokba csomagolva hagyja el a májsejteket, és így áramlik égetési (izomsejtek), illetve raktározási (zsírsejtek) helyére. A visszamaradó koleszterinben dús részecskéket a szervezet egyéb sejtjei veszik fel.

A sejtekben raktározódó zsír zsírsavösszetétele jellemző a fajra. A zsírsejtekben állandóan élénk zsírlebontás és triglicerid szintézis zajlik, a zsírraktárak állandó szintje dinamikus egyensúly eredménye, a zsírsejtekben levő zsírsavak folyamatosan kicserélődnek. A zsírsejtekből kilépő zsírsavakat (szabad zsírsav = FFA), a szervezet legtöbb sejtje képes elégetni (energiaként felhasználni →tápanyagok energiaértéke), csupán az idegsejtekben és a vörösvérsejtekben nem zajlik a zsírsavak égetése.

A testtömeg gyarapodása abban az esetben alakul ki, ha az élelmiszerekből, italokból származó energiafelvétel nagyobb, mint az anyagcsere-folyamatok és a fizikai aktivitás során felhasznált energiamennyiség. Nagyon nehéz egyértelmű összefüggést találni csak egy élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő fogyasztása és az elhízás között. A túlzott energiabevitel, függetlenül annak forrásától, túlsúly kialakulásához vezethet abban az esetben, ha nem ellensúlyozza a fizikai tevékenységek energiafelhasználása.

Az is tény, hogy túl nagy egyszerű szénhidrátbevitel (szőlőcukor, gyümölcscukor) esetén a cukor zsírrá alakul a szervezetben, ami elhízáshoz vezethet. Napi 5 gramm feleslegesen elfogyasztott szénhidrát egy év alatt másfél kiló zsír lerakódásához vezethet, és ez 15 év alatt 15 kg túlsúlyt eredményezhet, ha nem növeljük a fizikai aktivitást.

Egy átlagos súlyú embernek könnyű, ülő életmód esetén napi legfeljebb 48-60 g cukorfogyasztás megengedett. Napi 60 grammal számolva ez évi 22 kg cukrot jelent. Magyarországon az éves átlagfogyasztás jóval meghaladja ezt az értéket.