Neked sem fogadják el a diétád, életmódváltásod?

Nyírfacukrot nyugodtan ehetsz. Ráadásul, 16 évesen, ha mozogsz, ezt ennyire nem is kell szigorúan venned.

Értem azért, ami kérdezel, és nem egyszerű, főleg, ha anyuról, nagyiról van szó. Én felkészülök az ilyenekre, és kis adagban megeszem, mait egy vasárnapi ebéd során elém tesznek, de utána futok is:)) Én nem akarom őket megbántani, illetve anyu kompromisszum képes, múltkor direkt csirkét csinált nekem, salátával.

Anyudat meg csald el minimum sétálni. Az elhízottság igen komoly eü.-i bajokhoz vezet...!

Szia.

Hát igen, nekem évek óta megy a harc anyukámmal(már nem vele élek, pont ezért). Az nem zavarja, hogy nem eszek semmilyen húst, csak az, hogy emellett én évek óta kalóriaszámolgatós vagyok, naponta 1x eszek szilárd ételt... És az én anyukám is el van hízva. Folyamatosan teszi elém a sok zsíros sz*rt, és akkor ha mondom, hogy nem kérek, akkor jön a kigúnyolás "Jajj, mert elhízol egy tál sült krumplitól? Vagy mi lesz? Semmi bajod nem lesz" Meg, a fejemhez vágta múltkor, hogy "Mert te csak csipegetsz, nem?!"... Próbálok.

De amióta elköltöztem, azóta van saját életritmusom, és akkor és azt eszem meg ami jól esik (ill. olyat vásárolok, ami számomra jó), nem tukmál rám senki semmit, nem tartunk itthon semmilyen nassolnivalót, édességet. Én így oldottam meg. Próbáltam vele beszélni erről, hogy "Figyelj anya, nekem ez így jó, én jól érzem magam így, de még fogyni szeretnék..." Ha anyud megértő típus, egy mélyebb beszélgetés után biztos megérti, sőt lehet együtt fogtok fogyózni :)

Sok sikert és kitartást kívánok!!

És elnézést a "regényért" :(

Mi bajod a nyírfacukorral? Meg az édesítővel (ha nem műanyag)?

Lehet is lelkifurdalásod. Ahelyett, hogy haragudnál, inkább tájékozódnál.

Nem az anyukáddal meg a nyírfacukros-édesítős kakaóval van a baj (a vaníliáscukrot meg sem említed!), hanem az agyaddal. Amit csinálsz, nem odafigyelés, hanem eszetlenség.

Lehet "odafigyelni", de az egészen mást jelent.

Például hogy tudod, mit lehet enni (pl. nyírfacukrot igen, és lisztből is csak a finomított kerülendő), és azokat meg is eszed. Attól, hogy itt minden második hozzászólásban az van, hogy nem ettem cukrot meg lisztet, fogytam X kilót, attól ez még sem egészséges nem lesz, sem tartós eredményt hozó módszer nem lesz.

És meg lehet beszélni anyukáddal, hogy mit mire cserélsz le. Ha megveszi neked a méregdrága nyírfacukrot (jelzem, 10-szer annyiba kerül, mint a kristálycukot!), akkor az azt mutatja, hogy megértette a problémádat és igyekszik segíteni.

Nem akarok beleszólni a vitába (bár szvsz a vitatkozók hülyék), csak megjegyzem, hogy a nyírfacukor is CUKOR!!! Az egyetlen különbség a diabéteszes ételek készítésénél van, de attól még a kalóriatartalma ugyanaz!

Kérdező: remélem, hogy nem a 40 kiló a célod. Nem írtad, hogy mik a méreteid most! Amúgy a cukor és fehérliszt elhagyása csak egy lépés, a sportot nem szabad kihagyni semmiképp és a sport fontosabb is, mint a rendes étkezés. Illetve egyformán fontos. Anyukád valószínűleg irigy mert ő nem tud lemondani dolgokról, meg lusta is.

Mondd meg neki, hogy lepjen meg egy egészséges ebéddel a kakaó helyett.

Szólj neki, hogy ha mindenképp hozni akar neked valamit, akkor vigyen egy almát vagy más gyümölcsöt, zöldséget. Így ő kényeztet téged (gondolom ezért hozta a kakaót), és te is jól jársz. :)

Amúgy nem lehet, hogy a teljes lisztmegvonás miatt aggódik? Mert tk. kenyeret pl. ehetnél, lehet hogy anyukád azért aggódik, mert nem eszel kenyeret. Vagy nem tudom, a cukrot mivel helyettesíted? Mert a mesterséges édesítőktől én is féltenélek, a nyírfacukorban ugyan a kalória több, de sokkal egészségesebb. Ilyenek miatt nem szokták az anyukák szeretni a diétákat.

Tényleg fogyásra van szükséged, túlsúlyos vagy? Mert ha nem, akkor lehet azt nem érti, minek akarsz fogyni. Neki lehet más az ideális alak, más neki a karcsú, és aggódik érted, nehogy étkezési zavaros légy (ami gyakori manapság). Győzd meg arról, hogy te egyszerűen egészséges akarsz lenni, nem csinálsz semmi drasztikusat (tudod, nincs egészségtelen étel, csak egészségtelen mennyiség).

Hasonló alakunk van nagyon :) Én már csak 2-3 kilótól szeretnék megszabadulni.

Nehéz dolog ez a szülőtéma... tudom, mert nekem is van egy elhízott anyukám, aki ugyanezeket a kifogásokat hozza, mint a tiéd. Mi már nem élünk együtt, de ha hazautazom 1 hétre, otthon is megy a sértődés. Ez egy olyan csata, amelyet csak te tudsz "megvívni", de nem haraggal, daccal és sértődéssel, hanem józan ésszel.

Tudom, hogy nagyon nehéz és nagyon sokáig tart, de hidd el, csak ez az egyetlen járható út. Lassan 3 éve járok rajta :)

Kezdetben az is elég, ha megbeszéled Anyuddal, hogy legyen a hűtőben egy polc, ami csak a tiéd. Menj vele bevásárolni, és ajánld fel, hogy hozzájárulsz a kajáid költségéhez, vagy vonja le a zsebpénzedből, stb... de azt is felhozhatod, hogy ugyan neked pl. kell 1 kiló zabpehely 1 hónapra, de cserébe eszel krumplit az ebédhez (gondolom), így végül is amit pluszban meg kell venni miattad, az a másik oldalon lejön a család fogyasztásából.

Főzzetek együtt! Sokszor csak az hiányzik az anyukáknak, hogy készíthessenek valami különlegeset a gyerek számára, amit aztán ő hálával fogad :) Ha együtt rakjátok össze a salátád, vagy megmutatod, hogy kell kakaóval zabkását főzni cukor nélkül, akkor olyan érzése lesz, mintha végre megetethetett volna :)

Ha sportolsz is (remélem), hivatkozz arra, hogy az egészséges kajákkal sokkal sikeresebb vagy. Egyébként ez szerintem valamilyen szinten igaz is, de tény, hogy mióta eljárok futóversenyekre, és látják rajtam, hogy hónapokkal előtte elkezdek készülni pl. egy maratonváltóra, és azt mondom, hogy a verseny miatt is fontos, hogy tisztán étkezzek, akkor sokkal kevesebb a morgás.

Lássa rajtad azt is, hogy hajlandó vagy a kompromisszumokra, együtt étkezel a családdal. A múltkor nagy családi ebéd volt nálunk, és ezekből választhattam: olajban sült hús, olajban sült rántott csirkemell, olajban sült krumpli és majonézes saláták... hát nem túl szerencsés, de Anya mindig kidekorálja salátalevéllel meg paradicsommal a húsos tányért, úgyhogy onnan lenyúltam a zöldséget, a csirkemellről észrevétlenül eltüntettem a panírt és pár pötty tartármártást tettem a tetejére. Hatalmas tányérral ettem, és senki nem panaszkodott, amiért nem viszek be 50g zsírt egy db étkezés alatt :D

Szóval csak felnőttesen, higgadtan. Ha durcásan, "csakazértis" fejjel állsz hozzá, akkor pont olyannak fog tartani, amilyen vagy - gyerekesnek. Ha nyugodtan érvelsz, csendben visszautasítod cukros dolgokat és mindig kedvesen kéred, ha változtatni kell valamelyik étkezésen, akkor előbb-utóbb elfogadja majd.