Hogyan küzdötök meg a tükörből visszanéző képpel?

31 éve ugyanaz az látvány fogad, ha tükörbe nézek. Magamat látom. Látom, hogy nem vagyok tökéletes, látom az őszülő hajszálakat, látom a megbújó enyhe ráncokat, a plusz kilókat, dagi combokat. De azt is látom, hogy ezek a dolgok nem egyik napról a másikra keletkeztek és nem egy vadidegen embert látok a tükörben. Mindigis én álltam ott. Mindigis rajtam múlt, mire figyelek oda, mire nem. Javaslom ismerkedj meg a tükörrel, te se egy vadidegent láss, hanem magadat, aki nem tökéletes, de eltökélt. Tenni akar és tesz is azért, hogy amit eddig elhagyagolt, azt most rendbe tegye. Te juttattad oda magad, ahova, hát akkor csináld is vissza hiszti nélkül, ha a végeredmény mégsem tetszik, hogy végül ennyire elhíztál. A tükörből mindigis te néztél magadra, ha sovány vagy, ha kövér vagy, ez így marad. Két dolog van, ami nem mindegy, az pedig a hozzáállásod és realitás érzéked. Látványos fogyás nem lesz egyik napról a másikra, de látványos hízás sem ugyebár. Mindennap tehetsz azért, hogy eljuss arra a szintre, hogy felismerd magad a tükörben. A dolgokat, amik ide juttattak, a éjféli nassolásokat, hatalmas kaja adagokat, stresszt, betegséget, mozgásszegény életmódot. Most pedig nézz mélyen ismét a tükörbe. A változtatást elkezdted! Az eredmény még nem látványos, de nem az eredményen múlik, ki néz vissza rád a tükörben. TE vagy az. Mindigis TE voltál. Idáig juttattad magad, vissza is tudod csinálni! Hajrá!

hunyorogva nézek bele.....ruha nélkül meg nem nézek bele, csak ha összetart a ruha....