Lehet valaki kövéren boldog?

"én is kövér vagyok és boldog. Az csak egy nagy plusz hogy nem kell figyelni arra hogy mit eszek"

Vajon a boldogságod akkor is megmarad, amikor egy napon a szervezeted benyújtja a számlát?

Biztos lehet. Kérdés, hogy ki mit ért boldogság alatt, Én régen kövér voltam, szép lassan sikerült ennek a mentális okait is megfejteni, és életmódot is változtatni. Jelenleg már nem vagyok kövér, sokat sportolok, egészségesen eszem. Így utólag azt mondom, hogy sokkal elégedettebb vagyok így a bőrömben, mint amikor kövér voltam. Összehasonlíthatatlan az a boldogság, amit két szelet finom torta elfogyasztása okoz, vagy az, hogy egy szép helyen futok egy félmaratont jó idővel vagy úgy belenézni a tükörbe, hogy fittnek látom magam.

Egészségügyi dolgozóként még hozzátenném, hogy aki kórosan elhízott (tehát nem túlsúlyos, hanem kifejezetten elhízott), az gondoljon arra, hogy ha neadjisten nagy bajba kerül (pl. balesetben súlyosan sérül, újra kell éleszteni, vagy más ok miatt műteni kell, stb), sokkal rosszabb esélyekkel indul. Minden beavatkozást, mellkaskompressziót stb. nehezebb megcsinálni, illetve 150-160 kg felett már a legtöbb CT asztalra sem fog felférni. A felépülés is elhúzódóbb mondjuk egy intenzív terápia után, mivel a felnyomott rekesz miatt romlik a légzésfunkció, a lélegeztetőgépről is nehezebben lehet őket leválasztani, a mobilizáció és rehabilitáció is sokkal nehezebb nagy testsúly mellett.

Bocs, tudom, ez indokolatlan meg ilyen életről lehozós, csak a való életben az a meglátásom, hogy aki elhízott, az sosem vizsgálta még ilyen szemmel a problémáját. Hogy ez nem csak arról szól, hogy esztétika meg bodyshaming, hanem tényleg egy óriási kockázati faktor.

ű