Vannak olyan betegségek amik miatt nem lehet fogyni,vsgy csak nehezen?

Vannak akadályozó tényezők, pl a fentebb leírt pajzsmirigy alulműködés.

Ilyenkor a legritkább esetben is maximum 30%-kal térhet el az alapanyagcseréje, mint egy egészséges embernek. Nehezebb lefogyni, de nem lehetetlen.

Olyan nincs, hogy valami miatt nem tudsz lefogyni. Olyan van, hogy nehezebben, mert több odafigyelést igényel, pl 1800 kalória helyett 1600-at ehetsz.

Olyan, ami miatt nem lehet, nincs. Csak nehezebben. Egyébként talán az egyik legsúlyosabb formája a lipödéma, vagy másnéven zsírödéma (meg volt egy másik hasonló nevű, de nem fog eszembe jutni, az is hasonló, csak nem szimmetrikus). Emellett is lehet fogyni, viszont kriminálisan nehéz. Viszont akármilyen nehéz, ez az, ami a leginkább javítja az illető életminőségét, ugyanis borzalmas fájdalommal jár egy szint felett.

De erősen akadályozó tényezők lehetnek anyagcsere betegséges (amik főképp inkább az étvágyra vannak hatással, a konkrét kalória, amivel kevesset használ el az illető szervezete nem annyira lehetetlen), illetve a mentális problémák. És nem, nem pusztán akaraterőről van szó ebben az esetben.

Szóval igen, rengeteg nehezítő tényező létezik, de senki számára nem lehetetlen.

Erről megoszlanak a vélemények. Van aki szerint nem, és ez csak kifogás, és kalóriadeficitben mindenki fogy.

A probléma viszont ezzel az, hogy ennél az ilyen kijelentéseket tevők nem gondolnak tovább. Van amikor egy ilyen nyavaja pl annyira lelassítja az anyagcserét, hogy kb csak akkor fogy az ember, ha éhezteti magát, koplal, vagy olyan átlagostól eltérő étrendet kellene követnie, amiről talán sose hallott még. A koplalásokat pedig épeszű ember aki nem anorexiás vagy hasonló, nem tudja hosszútávon fenntartani. Egyszerűen nem életszerű.

Ismerek olyat aki nagyon le akart fogyni. Ilyen problémákkal küzdött, 40kg plusz volt rajta, és 1200 kalóriás 160grammos ch diétán tartotta az orvosa, 1 év alatt mindössze 5 kilót fogyott kínkeservesen, utána semmit fél évig. Majd aztán feladta, amit meg is értek amúgy. Nagyon sokat szenvedett, gyakorlatilag a semmiért. Ez volt az utolsó próbálkozása fogyással, lehetetlennek érzi a dolgot és el van keseredve. És nem ő az egyetlen ismerősöm hasonló tapasztalatokkal.

Én is csináltam hasonlót, csak 1500 kcallal, semmit nem fogytam. Csak ugyanaz az 1-2 kg ugrált le fel 6 hónapon keresztül. Korábban 1000 kcallal pl már fogytam egy kicsit, csak az meg tarthatatlan éhezés volt.

Később szakértő ajánlására egy barátibb energiabevitel mellett speciálisabb makrotápanyag arányú diétába kezdtem, és ez már bevált, éhezés nélkül, persze mozgás mellett. Nem izgat ki szerint hazugság, meg ki szerint nem befolyásolja a fogyást ez a dolog, blablabla, engem ez hidegen hagy. Én Tudom mit tapasztaltam magamon, és mennyit próbálkoztam hagyományos módon fogyni.( Kisebb energiabevitellel, mozgással), önmagában semmit sem ért. Úgy nem ment, másképp meg igen és ennyi. Nekem ez elég! Más meg azt hisz amit akar.

Igen, Vannak olyan betegségek amik nagyon megnehezíthetik a fogyást, ez állapotfüggő. hormonális problémák, pl anyagcsere betegség, amikor a szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni az adott tápanyagot, ezzel olyan hormonális állapotot generálva ami nagyon nehézzé teszi a fogyást. Vagy pajzsmirigy probléma, ami nagyon lelassíthatja az anyagcserét. Lehet így is fogyni, csak van olyan állapot, amikor ez extrém módon nehézzé válik, hozzá nem értő pedig egyedül nem, feltétlen, sőt, van hogy orvossal konzultálva sem tudja megoldani a helyzetet. Eleinte èn is így jártam sajnos.

Aki ebben nincs annyira benne, az sose fogja megèrteni. De attól még létező probléma.

#7 nem áll szándékomban megcáfolni az igazadat, szóval maximálisan abból fogok kiindulni, hogy minden szavad igaz.

Viszont.

Ezzel szemben rengeteg ember van, akik ezt kifogásnak használják és/vagy észre sem veszik, hogy sokszor úgy visznek be kalóriát, hogy nem jegyzik fel. Több ilyen embert is ismerek. Mindegyikük kívülről fújja, mit kell tennie, hogyan... Stb. Volt, amikor egy munkatársam kb "felmondta nekem" (nem kikérdeztem, vagy ilyesmi, csak pont téma volt, és kb olyan érzésem volt, mintha az egyik hallgatóm lenne, aki vizsgázik...) és ette a péksütit közben. Később egy csokit. És bevallása szerint otthon eszik néha csokit, de csak étcsokit. És őszinte leszek, nem gondolom, hogy hazudott volna, amikor elmondta, hogy mi mindent tesz azért, hogy lefogyjon. Szerintem nem tudatosulnak benne ezek a dolgok, amiket ellene tesz. Egyszerűbb, és könnyebben elképzelhető példáknál maradva: pl amikor főz az ember, és kóstolgat. Kell, mert máshogy hogyan tudnánk, hogy kell még bele fűszer. Vagy amikor a gyerek után eszi meg az ember, mert nem fogja kidobni az ételt. Hasonló a filmezés közbeni nassolás. Ilyenekkel észrevétlenül meg tud enni az ember pár száz kalóriát, ha nem többet. Volt is egy sorozat, ahol állításuk szerint lefogyni nem tudó embereknek próbáltak segíteni. Amíg tudták, hogy figyelik őket, és a kamera forog, tényleg alig ettek. Mikor azt mondták nekik, hogy vége a forgatásnak, továbbra is követték, vették őket, és nem telt bele sok nap, amíg egy gyorsétteremben kötöttek ki, vagy vásárlás után falatoztak a kocsiban olyat, amiről azt mondták, hogy ők soha. Nyilván fenntartásokkal kell kezelni ezeket a sorozatokat, de ettől függetlenül van alapja.

Másik eset, amikor az illető a segítségemet kérte, majd kicsivel később hozzátette, hogy hát igen, az evés oké, ellenben heti kétszer iszik munkatársakkal. Sokat, és nyilván agyon cukrozott koktélokat. És erről nem is akar lemondani. Ilyen esetben mégis mit lehetne tenni? Nem az étel volt sok (bár ki tudja, hogy otthon nem-e evett pluszban, mert azért 120-150 kiló nem lesz csak úgy az ember), de ha heti szinten kétszer több ezer kalóriát visz be ivással az ember, amiről nem mond le, akkor nem is lesz eredmény.

Harmadik ilyen példám, mikor barátnőm újságolta vidáman, hogy nem iszik több cukrosat, az üdítőket lecserélte gyümölcslére. Merthát rá van írva, hogy nincs benne cukor. Igen, hozzáadott cukor nincs benne. De napi másfél, három liter ilyen folyadék, és máris egy elég korrekt étkezés kalóriáját viszi be. Persze, hogy éhes lesz, és úgy érzi, hogy éhezik. Abszolút érthető.

Ugyanez a helyzet sokak kedvenc Starbucks, vagy máshonnan vett kávéjával. Nem jegyzik fel, merthát kávé. Közben 200-300 kcal minimum, ami nem laktat egy kicsit sem.

Ami pedig az étel összetételét illeti, maximálisan egyetértek, és nem egyszer leírtam már a topikban is, nem mindegy, miből viszi be az ember a kalóriáit. A makrókon is lehet variálni. Más fog hosszabb távon laktatni attól függően, milyen az emésztésed, anyagcseréd. Nem beszélve arról, hogy az emésztés is energiát használ, a különböző makróknál különböző mértékben. Nyilván ezek apróságoknak tűnnek, de egyeseknek pont ezeken az apróságokon múlik, hogy milyen lesz a közérzete, fenntartható lesz-e a diéta.

Amit te tapasztaltál, az az eseteknek kevesebb, mint 1%-a. Ennél jóval több az elhízott ember, aki le akar fogyni, de azt állítja nem tud. És számukra kényelmes kifogás az anyagcsere, meg a betegségek.

8. :) Azt is értem hidd el amiket te írsz. Abszolut. Volt idő amikor én se éreztem hogy sokat ennék de mégis. Ez is igaz. De ez nekem nem kifogás, végülis az utolsó próbálkozás nagy nehezen sikeres lett.

De az van hogy amikor én ezeket a régebbi diétákat csináltam, adott időszakban, szóval én kb szinte minden évben újra és újra nekikezdtem ennek a dolognak, és akkor tényleg nagyon figyeltem ezekre a dolgokra is.

Mármint pl ha nem vizet ittam, akkor szó szerint 0 kalóriás italokat például. A cukros üdítőkről , ilyen kóla és társai, már tizenévesen leszoktam, a legelső fogyókúrámnál 14 évesen. És ezek az épp passzív, " ez se sikerült nem érdekel az egész" időszakban sem tértek már vissza. Mert én sokszor nekiálltam, csak hát vagy én rontottam valamit el ( és sok esetben tudom is hogy mit) vagy az állapotom volt olyan, amilyen szinten én ehhez az egészhez nem értek. Nem tudom. Igen volt olyan időszak is amikor egyszerűen nem értem azóta se mit csináltam rosszul, adott időszakban miért nem fogytam semmit. Mert amikor én nekiálltam egy ilyen projektnek, arrra nagyon odafigyeltem.

Gyümölcsleveket meg egész egyszerűen azért nem ittam már ezer éve, mert mindig is hasmenésem volt tőlük.

Ha pedig mondjuk egy tejeskávéról van szó , azt pedig ugyanúgy beleszámoltam régebben is, ahogy most is. mint bármelyik másik étkezést.

Aztán ott vannak a falatkák , kóstolás. Maradékot vagy a férjem szokta megenni, vagy a kutya. 🤣Főzésben van annyi rutinom, hogy nem szoktam kóstolni, a párom kajáit, tészta/ rizs ilyenek, időzítővel főzöm, tudom mennyi idő alatt készül el, mennyi fűszer kell bele. Nem kóstolom meg. Ez nagyon régóta így van.

A saját ételeimet igen de azt mindig is beleszámoltam. :)

Azt persze tudom hogy sok esetben azért nem volt fenntartható a diéta mert pl nem tudtam hogy létezik kalóriaigény kalkulátor, ami nagyjából, de mindenképp jobban belövi hogy nekem kb mennyit is kéne ennem, ezért vaktában kinéztem a netről pl az 1000 kalóriát, vagy amikor az orvos mondta az 1500at. Sokszor azt gondoltam minél kevesebbbet eszek annál jobban fogyok vagymi. Ezek áhh, így utólag látom hogy eleve esélytelenek voltak.

De azt továbbra sem tudom hogy nagy sullyal 1500 kcallal és 160 g chval miért nem fogytam fél évig semmit annak idején. Persze ha nem fogytam nem voltam deficitben stb na de miért? Akkor és ott 150kgval 175centisen 1500 kcallal nem voltam? Hogyan??? Nekem ez magas. Az egy nagyon fájó pont a mai napig mert doki mondta, mindig mindent betartottam, akkor nagyon figyeltem a kalóriára is, szénhidrátra is, előre terveztem stb és valamiért nem ment.

És tény az is hogy ehhez képest évekkel később meg működött, kevesebb chval és valaamivel magasabb kcallal, 2400-2500 körül. Tehát nyilván nem ettem hízókúra mennyiséget:). Nem tudom. Talán a hormonszintem vagy az anyagcserém változott a 2 diéta közötti években, vagy fogalmam sincs. Amúgy megnéztem a kalkulátort azóta és közepes aktivitáshoz nekem súlytartásra ilyen 2100-2200 körül írja a kalóriát. Majdnem stimmel. Picivel szoktam csak ennél többet bevinni. Mert a fogyás kezdete óta tartom ezt a 2500 kcal körüli értéket.