"Evészavaros" gondolatokat hogy lehet már az elején elfojtani?
Mindig is duci gyerek voltam, nem durván kövér azért, de egészséges súlyra sosem tudtam lefogyni. Most 20 éves vagyok, karantén alatt megszerettem a mozgást (életemben először) és egyre egészségesebben ettem. Nem számolok konkrétan semmit, intuitívan, de többségében egészségesen eszek. 12 kilót fogytam nyár óta, ami számomra amúgy hatalmas eredmény lenne.
Csakhogy a fogyással együtt elég aggasztó gondolataim lettek. Elkezdtem félni a visszahízástól, a "rossz" ételektől, bűntudatom van, ha az asztalnál bárkitől többet eszek (akkor is, ha ő az előző étkezésnél megette mondjuk az enyémnek a dupláját). Ha valaki utal rá, hogy sokat eszem, mintha összeszorulna a gyomrom és egy falatot se tudok tovább legyűrni. Akkor se, ha éhes vagyok, és jól is esett a kaja. Előfordult már, hogy elgondolkodtam rajta, hogy kihányjam, de sosem tettem meg. Kényszeresen a környezetemhez viszonyítom magam, hogy ne egyek többet senkinél.
Ez néhány hete tart. Tudom, hogy nagyon nem jó, hiába úgymond nem éheztetem magam, rendesen eszek napi 3x.
Mit tegyek, hogy ne legyek evészavaros? Próbálom tudatosítani magamban, hogy ez butaság, de ezzel a bűntudattal nehéz mit kezdeni. Volt már valaki ilyen helyzetben? Hogyan jöttetek ki belőle?
Nekem az segített, hogy megbeszéltem magammal, hogy nem kell sietni. Egészséges ételeket eszem, normális mennyiségben, és rendszeresen sportolok mellette. Ha látod/érzed az eredményét akkor tudod hogy jó uton jársz.
Hozzáteszem, hogy nekem fiatalabb koromban voltak étkezési problémáim, az akkor "tanultak" miatt tudom most nyugodtabban csinálni.
Nem lehet, hogy mégiscsak túl keveset eszel? Egészséges ételekből is lehet olyan étrendet összerakni, amiből hiányoznak bizonyos tápanyagok, vagy túl keveset tartalmaz egyes vitaminokból. Szerintem pár napig számolhatnád a makrókat, hasznos lehet. Ha tudsz angolul, a cronometert nagyon ajánlom, ebből az is kiderül, hogy állsz esszenciális zsírsavak, fehérje/aminosavak, vitaminok és egyéb szükséges mikrotápanyagok terén, mik azok, amiket esetleg pótolni kell.
Másrészről az önbizalmadat kellene fejleszteni, hogy ne legyél ennyire érzékeny arra, mit mondanak mások. Ha van olyan területe az életnek, ahol sikeresnek érzed magad (és nem a fogyással kapcsolatos), az sokat segít. Erősítsd magad pozitív gondolatokkal: írd le egy papírra, mik a jó tulajdonságaid, miben tartod magad jónak, és napi szinten olvasd el. Akik közel állnak hozzád, azoktól is kérdezd meg, milyen jó tulajdonságaid vannak, ezekkel is egészítsd ki a listát.
Azt nem írtad, milyen magas és hány kiló vagy - ha túlságosan lefogytál, az is hajlamosíthat az anorexia kialakulására. Intő jel, ha elmaradt vagy nem rendszeres a menzeszed, erősen hullik a hajad.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek.
Néha-néha tartok egy számolós napot (kalóriabázis), ha meg tudom oldani, csak hogy kb tudjam, mennyit eszek. 1300-1500 körül szoktak lenni.
Nem a számolással van baj, az eszem tudja, hogy ez kb okés. (152 cm és 60 kg vagyok jelenleg, kb 55 a cél) Hiába tudom, hogy nem eszek "sokat", bűntudatom van. Ezen (nekem) nem segít a még több számolgatás.
#3, #5 kb rávilágítottak, mi a helyzet, hogy mentálisan nem egészséges ez már. Így mástól leírva kicsit fejbevágott, hogy ezt tényleg ne csináljam, nem kell ennyire görcsösen. Nektek külön köszi!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!