Elválnék, de hogyan?

52 éves nő vagyok. Semmi sem jó a házasságomban......

2 gyerekünk van, egyik még kiskorú. Egy romos házban élünk, egy viszonylag normális lakásban.Ezt közösen vettük még mielött összeházasodtunk volna. Autónk nincs. Ezt a "rengeteg" vagyont amit 24 év alatt szereztünk, én férjem költekező természetének tudom be. Egyedül többre mentem volna, illetve mennék ma is.

A dilemmám menjek vagy maradjak? Egyrészt szeretnék új életet kezdeni. Nem akarok életem végéig abban az omladozó romhalmazban lakni, amiben most vagyunk. Albérletbe tudnék menni (a kaucióban tesóm adna kölcsön) aztán a többi már az én gondom lenne. Ez esetben férjem maradna a felnőtt és 17 éves gyerekeinkkel a lakásba. Akkor ugye neki ki kellene fizetni engem. Ez mennyi idő lenne? Neki ott van anyósom lakása, albérlők lakják pár éve. De ugyanúgy nincs pénz semmire mint amikor ez nem volt. A közös kasszába szinte mindig csak az van amit én a sajátomból oda teszek (???) Lehetne kérni,hogy részletekben fizessen ki engem. -mondjuk a lakásunk ér 10 milliót, fele 5. akkor havonta valamennyit, amíg ez le nem telik? Lelépési díj? A kiskorú után nekem kellene még gyerektartást adnom ezt tudom. Szóval be merjem vállalni az albérletbe költözést? Hát kemény lenne, de én tudok spórolni és kevés pénzből élni. - Vagy legyen a többség által járt út maradnék a gyerekekkel a közös tulajdonú lakásunkban. És ha Ő nem lesz hajlandó elköltözni? Szerintem így tenne. Válás után közös lakásban? Ti mit tennétek a helyemben? Kicsit hosszúra sikerült, de már ez is segít, hogy kiírtam magamból.